Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-254. Törvényjavaslat a szénjogi térilletékről
406 254. szám. címén várható állami bevétel a díjtételek 8-szoros_ emelése dacára annyira megcsappant, hogy abból a bányászati közigazgatás költségeinek alig 1 /3-dát lehet fedezni. Ugyanis a legutóbbi (1917. évi) hivatalos statisztikai adatok szerint a bányamórtékilletók tárgyát képező adományozott terület a magyar szent korona országaiban kitett 112.000 hektárt, a zártkutatmányok száma pedig 66.800 volt. A' megcsonkított Magyarországra az adományozott területből kereken 20.000 ha = 18°/o, a zártkutatmányokból pedig a dunántúli legújabban tapasztalható élénk zártkutatmányi térfoglalást is figyelembe véve, legfeljebb 7.000 = 10% esik. A bányailleték címén befolyó állami bevétel az egész országban ugyanakkor (1917. évben) 734.000 K-át tett ki, holott most a csonka Magyarországban ezen a címen a díjtételek 8-szoros felemelése ós a dunántúli nagyarányú legújabb zártkutatmányi térfoglalás dacára sem lehet többet 700.000 K-nál előirányozni. Ezzel szemben a bányászati közigazgatás költsége a jelenlegi drágasági viszonyok között a személyi járandóságoknak, úgyszintén a dologi kiadásoknak nagyarányú emelkedése következtében magában a megmaradó kis Magyarországban, habár a bányahatósági tisztviselők korábbi teljes létszámának alig Vs-ad része marad meg, egyelőre évi 2 millió koronánál többet fog kitenni. Az eddigi kétféle bányailleték címén a békeszerződés szerinti Magyarországban várható összbevétel tehát a bányászati közigazgatás költségét csak 1 /3-ában fedezné. Ennélfogva gondoskodni kell a bányászat olyatén ós oly mérvű indokolt, móltányos és igazságos újabb illetéki megterheléséről, melynek pénzügyi eredménye az eddigi bányailletókek címén várható állami összbevételt legalább is a fedezet szempontjából fenforgó szükségesség nívójára fogja felemelni. E tekintetben mondhatni magától kínálkozik megfelelő új bányailietékalapnak a földbirtokosoktól adásvételi, vagy haszonbérleti szerződésekkel megszerzett kőszénjogosultságok ragy kontingense, illetve azok a szerződós erejénél fogva a felek elhatározásából kifolyólag bizonyos vonatkozásokban már a bányajog uralma alá helyezett s a bányászati közigazgatás feladatkörébe vont földbirtokterületek, melyek az ás vány szénkutat ás, ás vány szén bányanyitás és ásványszónbányamű velós céljaira egyes vállalkozók érdekében szerződésszerűleg, a kizáiólagosság jellegével, örök időre, vagy meghatározott időtartamra le vannak kötve. A megmaradó Magyarországon közismeretüleg az ásványszón az országbírói értekezlet határozmányain alapuló ideiglenes jellegű jogi szabályozás szerint mindenütt a földbírtok tartozéka, még pedig oly értelemben, hogy ásványszónre kutatni, vagy bányát nyitni- és művelni csak a földtulajdonos beleegyezésével lehet. A földbirtokosi beleegyezés elengedhetetlen, lényeges pozitív kelléke úgy az ásványszénkutatás, mint az ásványszónbányaművelós engedélyezésének. A helyzet a gyakorlatban idevonatkozólag ugy alakul, hogy a Vállalkozó, mielőtt a szénkutatáshoz fogna, vagy tulajdonjogilag megszerzi, vagy haszonbérbe veszi a területileg érdekelt földbirtokosok szénjogát, azaz bányajogi meghatározással élve, ily módon előzetesen megszerzi a kutatáshoz ós a bányaműveléshez megkívántató földbirtokosi beleegyezést. A jogszerzés kivétel nélkül az egész vonalon Írásba foglalt adás vételi vagy haszonbérleti szerződéssel történik, mely a bányahatóság részéről sem jóváhagyást, sem