Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-251. Törvényjavaslat a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról
251. szám, 373 igényeket elbírálja és ha jónak találja arra, hogy azok alapján új pénzjegyek forgalomba kerüljenek, azokat kielégítse. A pénzforgalom szabályozása nem nélkülözheti a kamatláb megállapítására való jogot ós általában a jegybankszerű üzletkört. Míg a már meglevő papirpónzjegyek helyébe lépő államjegyek összege a mai forgalom által adva van, addig az új hiteligények alapján kibocsátásra kerülő jegyek összegét előre számszerűen megállapítani nem lehet. Az igények nagysága időszakonként és a gazdasági élet konjunktuvái szerint változik. Erre való tekintettel, de még figyelemmel arra is, hogy a mai viszonyok között főleg közhiteli szempontokból ajánlatos a most említett kibocsátási alapnak bizonyos intézményes korlátokat szabni, azt az államj egy mennyiséget, amely új hiteligények alapján bankszerű fedezet mellett kibocsátható, kontingentálni óhajtanám. Hogy ez a kontingens mekkora legyen, arra nézve gazdasági életünknek sok téren még ma is mutatkozó stagnálása, a pénzérték alacsony volta ós ingadozása, nemkülönben a teljesen új viszonyok mellett, amelyekbe belekerültünk, semminemű megbízható támpontunk nincs. En a kontingenst kísérlet kép két milliárd koronával állapítanám meg. Minthogy azonban a vagyon vált ságok lebonyolítása átmenetileg tetemes pénzmozgósítással lehet összekötve, továbbá minthogy a termés, főleg a gabona- és bortermés pénzügyi lebonyolítása alkalmával keletkező hiteligények nagyságát előre nem láthatjuk* másfelől a törvényben megállapított kontingens fölemelésének abszolút szüksége gyors intézkedéseket is igényelhet: annak, a kormány részére adandó felhatalmazásnak a törvénybe való fölvételét javasolom, hogy ezt a kontingenst a fentemlített speciális esetekben, az állami jegyintézet indokolt kórelmére minisztertanácsi határozattal a szükségesnek mutatkozó mérvben átmenetileg fölemelhesse. A kibocsátandó államjegyek fizetési ereje teljesen ugyanaz, mint az, amely az Osztrák-magyar bank jegyeire nézve a bankalapszabályok 86. cikkében meg van állapítva. A javaslat 4. §-ának szövege ebben a tekintetben megfelel a bankalapszabályok most idézett cikke szövegének. Megjegyzem, hogy mindaddig, amig az Osztrák-magyar bank jegyei nálunk törvényszerű forgalomban vannak, fizetési erejük, vagyis az elfogadásukra vonatkozó kötelesség a jelen javaslat 30. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően fenmarad. Az államjegyek egyedüli kibocsátó helye az állami jegyintézet. Ez az intézkedés kapcsolatban azzal a másikkal, amely a javaslat 19. §-ában van tervezve és amely szerint az állami jegyintózet az állammal hitelezési viszonyba nem léphet, az államjegyek Összforgalma nyilvánjogi ellenőrzésének egyik alapja. Ezt a nyilvánjogi ellenőrzését az összkibocsátásnak a nemzetgj 7 űlés egy saját kebeléből választott bizottság által végezné, amely a nemzetgyűlés megbízatásának lejárta vagy a nemzetgyűlés feloszlása után is, új bizottság kiküldésóig működnék. Az összeállításra vonatkozólag javaslatba hozott határozatok a hasonló esetekre szólólag a múltban érvényes határozatok analógiájára készültek. (6. §.) Az államjegyek pénzforgalmi eszköz jellegébői folyik s a forgalom biztonságának követelménye is, hogy azok bírói megsemmisítés tárgyát nem képezhetik és a jegy intézetnél, ha annak tulajdonát alkotják, végrehajtás utján le nem foglalhatók. (7. §.) A tervezett rendezés anyagának második csoportját azok a határozatok alkotják, amelyek a létesítendő állami jegy intézetre vonatkoznak. Létesítésének körülményei és a rábízott feladatok fontossága az intézménynek köz-
