Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-251. Törvényjavaslat a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról
374 251. szám. hivatali jelleggel való felruházását indokolják. Ez nem zárja ki, sőt az ügy érdekében áll, hogy mindazok a jogok, amelyek a kereskedelmi törvény, vagy más jogszabály alapján a bejegyzett kereskedőt megilletik, az állami jegyintézet részére is biztosíttassanak. Maga a szervezet nagyban ós egészben az Osztrák-magyar banknak az alapszabályokban megállapított szervezete alapján alkottatnék meg. Az elnök és helyettesének hatásköre a közvetlen felügyelet. Ennek hatályosságát biztosítja a vető joga, amely felfüggesztő hatálylyal bir és az, hogy a vezető testület, a tanács határozatainak végrehajtása is az elnök, illetve helyettesének felügyelete alá van helyezve. Az, hogy az elnöki és alelnöki állás betöltésére nézve a kinevezés mellett a kirendelhetóst is javaslom, abban leli indokát, hogy az intézmény ideiglenes voltánál fogva az állások betöltése nem végleges kinevezés, hanem más tiszti minőségű egyéneknek, ebbeli minőségük épségben hagyása mellett történő megbízatása útján is lehetséges legyen. (11. ós 12. §.) A tanács a jegyintózet legfőbb intézkedő szerve. Hatásköre egyesítené azt, amelyet az Osztrák-magyar banknál a főtanács ós a budapesti igazgatóság gyakorolt. Az ebbe a hatáskörbe tartozó jogosítványok közül kétségtelenül legfontosabb az, amely a kamatláb megállapítására és az egyéni hitelek megszabására vonatkozik. A cél csak az lehet, hogy ezek a jogosítványok kizárólag gazdasági, első sorban pénzpolitikai szempontok mérlegelésével gyakoroltassanak. Ezért ezeknek a jogosítványoknak gyakorlásánál á kormánybefolyást ós felügyeletet csakis az elnöki hatáskörből folyó felügyeleti jogra kívánnám alapítani. Az intézkedés gyakorlati eredményességének föltétele az intézeti tanács tagjainak a jó megválasztása. E tekintetben az a kormány szándéka, hogy ez a tanács általában a közgazdasági élet különböző ágainak képviselőiből, lehetőleg olyan egyénekből állíttassák össze, akik már a múltban a jegybank igazgatása körül tapasztalatokat szereztek, ós akik működésüket felelősség mellett végzik. (13., 14., 15. és 16. §-ok.) Az intézet évi számadásainak megvizsgálására nézve a 17. §-ban tervezett rendelkezések a jegyintózet nyilvánjogi jellegére vannak alapítva. A javaslat 18. §-ának a cégjegyzésre és az intézet egyes osztályait kötelező aláírásokra vonatkozó határozatai egyrészt a szervezetből, másrészt az egyes szervek hatásköréből folynak; mint ilyenek bővebb indokolást alig igényelnek. Minthogy azok az alapok, amelyeken az államjegyek kibocsáthatók, a tői vónyjavaslatban pontosan megvannak határozva, minthogy továbbá a javaslat szerint az állami jegyintézet az államjegyek egyedüli kibocsátó helye, a 19. §-ban tervezett tilalom, amely szerint a jegyintézet az állam számára csak bizományi, általában csak oly üzleteket folytathat, amelyekkel hitelezés nincs egybekötve, azoknak a garanciális intézkedéseknek szükségszerű kiegészítője, amellyel a papírpénz szaporítását állami szükségletek közvetlen kielégítésére meg kell akadályoznunk. Ismétlem azonban e helyütt is, amire már fönnebb, az államjegyekre vonatkozó észrevételeim során volt szerencsém rámutatni, hogy mindezek az intézkedések csak akkor lesznek hatályosak, ha az állami szükségletek normális, eszközökkel fedezhetők és a végszükség esete, amely a papírpénz szaporítására kényszerít, mindenkép el lesz kerülhető. A tilalom alóli kivétel, amely a §. utolsó bekezdése szerint megengedhető lenne, az eddigi gyakorlatnak föntarthatása érdekében szükséges. A közadók ós jövedékek hitelezése során kibocsátott váltók rendszerint több,
