Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-251. Törvényjavaslat a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról

358 251. szám. 3. §. Az államjegyek az állam függő adósságát alkotják és az azokon kifejezett tartozásért az állam vagyona és jövedelme szavatol. 4. §. Az állam jegyeket, amelyek a forgalom igényeihez alkalmazkodó címletbeosztásban bocsáthatók ki, a koronaértékben teljesíthető minden olyan fizetésnél, amelyet jogszabály, szerződés, vagy más jogügylet alapján nem kell ércpénzben teljesíteni, mindenki és így minden közpénztár is teljes névértékükben elfogadni köteles. 5. §. Forgalomban levőknek tekintetnek azok az államjegyek, amelyek a jegyintózet által kibocsáttattak és a jegyintózet pénztáraihoz vissza nem kerültek. Az államjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával a pénzügyminiszter megállapítja azokat a határidőket, amelyekben a bekívánt államjegyek beváltás, vagy kicserélés végett bemutatandók. Az államjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s nyilvánosan kihirdetett utolsó határidő lejárta után 6 év múlva az állam a bekívánt államjegyeket többé sem be nem váltja, se ki nem cseréli. A bekívánt, de az utolsó határnapból számított hat év alatt beváltásra, vagy kicserélésre nem került áilamjegyek forgalomban levőknek többé nem tekintendők. 6 §. Az államjegyek összkibocsátását a nemzetgyűlés ellenőrzi. E végből őrködik a fölött, hogy a forgalomban levő államjegyek a törvény által megállapított alapoknak megfelelő névértékben ós a törvény által megengedett korláton belül bocsáttattak ki. A nemzetgyűlés ezt az ellenőrzést saját kebeléből választott bizottság útján gyakorolja. A bizottság a nemzetgyűlés megbízatásának lejárta, vagy a nemzetgyűlés feloszlatása után is, új bizottság kiküldésóig működik. A bizottság öt rendes és két póttagból áll. A bizottság, -amely elnökét ós előadóját tagjai közül maga választja és ügyrendjét is maga állapítja meg, a szükséghez képest, de legalább is havonta egyszer tart ülést. Megállapításait jelentés alakjában terjeszti a nemzetgyűlés elé. A jelentós, beterjesztés után, a hivatalos lapban közzéteendő. Határozathozatalra legalább három tag jelenléte szükséges. Azokat az adatokat, iratokat, számadásokat és kimutatásokat, amelyekre kötelességének teljesítése végett a bizottságnak szüksége van, a pénzügyminiszter bocsátja rendelkezésre.