Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-251. Törvényjavaslat a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról

251. szám. 359 7. §. Az államjegyeket nem lehet bíróilag megsemmisíteni és a jegyintézetnél, ha annak tulajdonát alkotják, végrehajtás útján nem lehet lefoglalni. II. FEJEZET. * Állami jegyintézet. 8- §• A pénzforgalom fenntartása, annak szabályozása, a fizetések kiegyenlítésének megkönnyítése, a mezőgazdasági, kereskedelmi, nagy- ós kisipari hiteligények kielégítése, az állami fizetési szolgálat ellátása végett, addig is, míg jegybank létesíthető lesz, Budapest székhellyel, közhivatali jelleggel a pénzügyminiszter főfelügyelete alatt működő, önálló jogi személyiséggel fölruházott m. kir. állami jegyintózet létesíttetik. Mindazok a jogok, amelyeket a kereskedelmi törvény vagy más jogszabály bejegyzett kereskedőnek biztosít, az állami jegyintézetet is megilletik. Az állami jegyintézet ós fióktelepei bejegyzésének a kereskedelmi cégjegyzékbe nincs helye. 9. §. Az állami jegyintézet jogosítva van a gazdasági ós pénzforgalmi szempontokból fontosabb helyeken fióktelepeket, vagy mellékhelyeket létesíteni és azokon üzleti működésót az általa a szükséghez képest megállapítható terjedelemben folytatni 10. §. Az állami jegy intézet szervei: a) az elnök és az alelnök, b) az intézeti tanács, c) az igazgatók, tisztviselők ós más intézeti alkalmazottak. 11. §. Az elnököt ós alelnököt a pénzügyminiszter javaslatára az államfő nevezi ki, vagy rendeli ki. Működésük megkezdése alkalmával ünnepélyes fogadást tesznek, hogy ama feladatok teljesítését, amelyek a jegyintézetre a jelen törvény rendelkezéseihez képest hárulnak, elő fogják mozdítani, a jegyintézet hű, buzgó és figyelmes vezetésére törekedni fognak és az üzleti titkot, még működésük megszűnte után is, megőrzik. Az elnök a fogadást az államfő előtt, az alelnök pedig a pénzügyminiszter előtt teszi le.