Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-192. Törvényjavaslat a bortermelési adóról szóló 1918. évi I. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról
] 92. szám. 17 a literenkint mindössze 84 filléres bortermelési adó egyáltalán nem rejthet magában veszélyt abban a tekintetben, hogy' a bor elhelyezési lehetősége csökkenni fog, vagyis hogy ennek az adóemelésnek a bortermelés tekintetében hátrányos visszahatásai lennének. De kiviláglik a fenti adatokból az is, hogy a bor a jelenlegi árak mellett tulajdonképen még jóval nagyobb megterhelést is elbírna. Ha vizsgalat tárgyává tesszük továbbá az 1918. évi I, t.-c. előkészítésekor érvénybén volt borárakat, illetőleg azt, hogy ezeknek a boráraknak, hány százaléka volt a literenkint 14 filléres és még jelenleg is érvényben álló adó r tétel, úgy a következők mutatkoznak: Az 1917. év Őszén a borárak literenkint 4—6 korona között mozogtak, vagyis a 14 filléres adótétel a bor árának 3 y2°/o-a, illetőleg 2/3°/o-a volt; a fentiekben viszont kimutattam, hogy a most tervezett adóemelés a jelenlegi bóráraknak 3-^1 •4°/o-a, amiből tehát az tűnik ki, hogy a literenkint most 84 fillérben megállapítani tervezett bortermelési adó csekélyebb százaléka, a mostani, bóráraknak, mint az 1918. évi I. t.-c.-ben megállapítva lóvo 14 filléres bortermelési adó az annak idején érvényben volt áraknak, vagyis a megterhelés viszonylag csekélyebb mint eddig volt. Hogy minő csekély megterhelésről van a,jelen esetben, szó, azt a legélénkebben megvilágítja az, Íia f az 1918. évi nemét boradótörvény rendelkezéseit tekintjük. Áz 1918. évi német, boradótörvény 1. §-a értelmében a bór, valamint a bormust, nemkúlönhén a borral egyenlő elbírálás, alá eső italok, amennyiben belföldi fogyasztásra vannak szánva, a bor adóköteles értékének 20°/o-át tévő adó alá esnék. A szövetségtanács azonban felhatalmazást nyert ós az országgyűlés ily irányú kívánsága esetére köteleztetett is arra, hogy a háború befejeztével az adótételt olyan borok után, amelyeknek adóköteles értéké literenkint nem több mint 2 márka, a bor értékének 15°/o ára mérsékelhesse. A német törVény értelmében adóköteles érték alatt azoknál a boroknál, amelyek ellenérték mellett kerülnek a fogyasztóhoz, a számlában megállapított ár értendő, azokat a borokat pedig, amelyek ellenérték nélkül jutnak a fogyasztóhoz, vagy pedig saját háztartásban, illetőlég üzemben kerülnek felhasználásra. olyan érték után kell megadóztatni, amely az adóztatás időpontjában, ellenérték mellett értékesített hasonló minőségű bor értékének megfelel. Amig tehát Németországban 20, illetőleg az olcsóbb 15°/o-os boradó van, addig nálunk á bortermelési adó mindössze 1*4— 3°/o között mozog. Igaz ugyan, hogy a bor, bortermelési adón kívül boritaladó alá is esik, ennek á mérve azonban rendkívül alacsony és az egyeá helységek lakosságának száma szerint literenkint 8/7 fillér és 129 fillér között mozog (utóbbi tétel Budapestre vonatkozik), de a szőlíősgazdák a boritaladó tekintetében lényeges kedvezményeket élveznek, úgy hogy ugyancsak az egyes helységek lakosságának aránya szerint, íitérénkint mindössze, 2'7 és 6*7 fillér adót fizetnek, vagyis a jelen körülmények között a boritaladó alig tekinthető megterhelésnek. Franciaországban az. 1900. évi december hó 29.,-i törvény szerint, a bor hektoliterenkint 1 franc 50 Centimes adó alá esett ós az 1920. évi június h£ 25-i törvény ezt az adótételt hektoliterenkint 14 francra emelte fel, vagyis csaknem tízszeresére, amivel szemben nálunk a törvényjavaslat hatszoros emelést tervez. A' fentiekből kiviláglik/ hogy a bor megterhelése nálunk jóval csekélyebb, inint Franciaországban és Németországban» A korkivitel élőmozdítása érdekében továbbra is biztosítva marad az, hogy a pénzügyminiszter a kivitelre kerülő bor után adómentességet engedélyezhet, illetőleg a már lefizetett adó visszatérítését megengedheti. Ez a Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. VIII. kötet. 3
