Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

i 50. szám. 59 Az említett hozzájárulásra nincs szükség: 1. ha köztartozásokat kell biztosítani; 2. ha a családibirtokra terhelési hatái vau bejegyezve és ha. a bejegyzendő jelzálogjog a már bejegyzett terhekkel együtt a terhelési határt túl nem haladja. A 2. pont alapján azonban jelzálogjog csak az Országos Központi Hitelszövetkezet, a kötelékébe tartozó valamely szövetkezet vagy a Magyar 'Földhitelintézetek Országos Szövetsége követelésének vagy végül húsz évnél nem rövidebb lejáratú más olyan törlesztéses kölcsönnek biztosítására jegyezhető be, amelynek feltételei nem súlyosabbak azoknál a feltételeknél, amelyeket a földmívelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával állapít meg. A 2. pont alapján bejegyzett terheket a hitelező fel nem mondhatja, az adós ellenben félévi felmondással díjfizetés nélkül bármikor felmondhatja anélkül, hogy ezért bármely hátránnyal volna sújtható. Ezzel a szabállyal ellenkező minden megállapodás semmis. A 2. pontban említett terhelési határ bejegyzéséhez az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulása szükséges. A terhelési határ a birtok hozadéki értékének kétharmad részénél magasabb ne legyen. A családibirtokot egészen vagy részben elidegeníteni, bérbe- vagy haszonbérbeadni, használatát vagy haszonélvezetét másnak átengedni csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás kérdésében az elsőfokon való döntés alsóbb fokú szervre is bízható, de ebben az esetben fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz (25. §. 4. és 5. bekezdése). Nem szükséges a hozzájárulás kisajátítás esetében továbbá akkor sem, ha a tulajdonos családibirtokát, annak használatát vagy haszonélvezetét ivadékára ruházza át. Végrehajtás a családibirtoknak sem állagára, sem haszonélvezetére nem vezethető, kivéve az ingatlant közvetlenül terhelő köztartozások behajtására, valamint olyan követelések behajtására irányuló végrehajtást, amelyek netán a családibirtok ebbeli minőségének bejegyzését megelőző rangsorral vagy az előző §. alapján lettek a telekkönyvbe bejegyezve. A családibirtok ebbeli minőségének telekkönyvi bejegyzését követő rangsorral bejegyzett törlesztéses kölcsön alapján a családibirtok csak a törlesztési terv értelmében hátralékos törlesztő részletek vagy hátralékos járadékok miatt vonható végrehajtás alá ós a végrehajtás ki nem terjeszthető az egyébként fizetetlen ilyen tőkének egy összegben behajtására. Személyes követelések közül csak olyan követelés miatt lehet a családibirtokra végrehajtást vezetni, amely a családibirtok tulajdonosát törvény alapján terhelő eltartási kötelezettségből vagy az általa elkövetett tiltott cselekményből származik. A családibirtok a jelen §. szerint megengedett esetekben is csak annyiban vonható végrehajtás alá, amennyiben a végrehajtást

1 szenvedőnek más vagyonából a követelés végrehajtás útján nem volt behajtható és a családibirtok állaga ebben az esetben is csak akkor, ha a követelés a családibirtok két évi várható hasznaiból előreláthatóan nem volna kielégíthető. 8'í