Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

60 158. szám. Árverés esetében az állam a családibirtokot az árverés megtartása előtt a kikiáltási áron megválthatja. Az erről szóló bírósági értesítés vételétől számított 8 napon belül bármely telekkönyvi érdekelt a költség előlegezésével kérheti az ingatlan megváltási árának vegyes bírósági megállapítását (43. §.). Ha az ilyen módon megállapítandó ár a kikiáltási árat 10% -kai meg nem haladja, az ár megállapításával járó költséget az viseli, aki a megállapítást kérte; máskülömben az eljárás költségét az árverés foganatosításának költsé­geihez kell számítani. A végrehajtás foganatosítása esetében az állam vagy az, akit helyébe az Országos FöldbirtokreDdező Bíróság kijelöl, mind a végrehajtatónak, mind a többi jelzálogos hitelezőnek követelését a végrehajtási törvény szerint be­válthatja. 73. §. A családibirtok öröklésére a törvényes öröklés szabályai az irányadók. Az örökhagyó családibirtokáról végintézkedéssel annyiban rendelkezhetik, hogy a lemenő örökösök között osztályt tehet, házastársának özvegyi ellátását szabályozhatja, továbbá, hogy törvényes öröklésre jogosult lemenők, házastárs és szülők nem létében a törvényes örökösödésre hívatott rokonok egyikét örökösévé nevezheti. 74. §. A családibirtok létesítésekor vagy annak átvételekor a családibirtok tulaj­donosa az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával a végrendele­tekre nézve előirt alakban kikötheti, hogy a családi birtok öröklés esetében, mint osztatlan egész egy örökösre szálljon (oszthatatlan családibirtok). A csa­ládibirtoknak oszthatatlan minőségét a telekkönyvben fel kell tüntetni. Az oszthatatlan családibirtokot a lemenők közül annak osztályrészébe kell utalni, akit az örökhagyó erre végintézkedéssel kijelölt. Ily kijelölés hiányábaa a lemenő örökösök közül a fiuivadók, ilyennek hiányában a nő­ivadék az elsőszülöttség rendjében követelheti, hogy a családibirtok mint osztatlan egész az ő osztályrészébe jusson. Amennyiben az örökhagyó örökösödésre hívatott lemenő hiányában sem * nevezte meg örökösét és amennyiben erre az esetre az oszthatatlan családi­birtok létesítésekor avagy átvételekor a végrendeletekre nézve előírt alakban tett nyilatkozat az öröklés rendjót előre másként nem állapította meg, az oszthatatlan családibirtokot a törvényes öröklésre hivatottak a törvényes öröklés rendjében igényelhetik. A házastárs azonban megelőzi a rokont; a különböző fokban rokonok közül a közelebbi megelőzi a távolabbit; az ugyan­azon fokban rokonok közül a íórfi megelőzi a nőt; az ugyanazon nembeli rokonok között a fiatalabb megelőzi az idősebbet. Az oszthatatlan családibirtokot nem igényelheti az elmebeteg, a gyenge­elméjűség miatt gondnokság alá helyezett, a siketnéma. A viszonyoknak megfelelő tartásra azonban igényük érintetlen marad. Ha nem akad olyan jogosult, aki az oszthatatlan családibirtokot a jelen §. értelmében átvenné vagy átvehetné, a osaládibirtok az államra száll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom