Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XLII. Törvényjavaslat a Pénzintézeti Központról

XL11. száöa. 371 II. FEJEZET. A tagok viszonyai. Tagok. 10. §. A Pénzintézeti Központ tagjai lehetnek: 1. részvénytársasági alapon működő pénzintézetek; 2. pénzügyminiszter engedélyével községi, illetve városi takarékpénztárak, valamint külföldi pénzintézeteknek Magyarország területén működő fiókjai; 3. oly önálló szövetkezetek, amelyek bankszerű ügyletekkel foglalkoznak; 4. külön törvényen alapuló pénzintézetek; 5. alapítványi pénztárak; 6. a m. kit. államkincstár. ii. §• \ ' A 10. §. 1—5. pontjai alatt említett tagokat a választmány veszi (cl. A felvételt írásban kell kérni a jelen alapszabályokhoz 2. sz. melléklet gyanánt csatolt minta szerint. A felvételhez a választmány egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 1 Üzletrészek. 12. "§. A Pénzintézeti Központ üzletrészei kétfélék: »A« sorozatnak és »B« sorozátúak. Az üzletrészek nyilvántartására üzletrészkönyvet kell vezetni. A m. kir. államkincstár »B« sorozatú üzletrészeket kap, az összes többi tagok »A« sorozatú üzletrészeket kapnak. A& »A« sorozatú üzletrészek mennyisége sem lefelé, sem felfelé korlátozva nincs. Az államkincstár a Pénzintézeti Központ alapításakor az 1916. évi XIV. t.-c. alapján százmillió korona névértékű »B« sorozatú üzletrészt vett át; — a pénzügyminiszter az 1920 : &XXVII. törvénycikk értelmében a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez — az államkincstárnak a Pénzintézeti Központnál 1919. évi augusztus hó 1-vel fennálló követelései terhére — további százmillió korona névértékű »B* sorozatú üzletrész átvételével járulhat. 13. §. Úgy az »A« sorozatba, mint a »B« sorozatba tartozó egy-egy üzletrésznek névértéke 4.000 (négyezer) korona. Az üzletrészekről névre szóló okiratok állíttatnak ki. Ugyanazon tagnak több üzletrésze a tag kívánságára egy okiratba is összefoglalható. Az üzletrészkönyvben nyilvántartandó, hogy az üzletrészekről mily okiratok adattak ki. w