Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XLII. Törvényjavaslat a Pénzintézeti Központról

372 XLII. szám. 14. §. 250.000 koronát meg nem haladó saját tőkével (7. §. második bekezdés) bíró intézetek egy, üzletrészt vesznek át. Nagyobb tőkével bíró intézetek saját tőkéjük arányában vesznek át üzletrészeket oly módon, hogy minden további 250.000 korona ntán egy további üzletrész veendő át; minden megkezdett 250.000 korona addig, amíg 125.000 koronát el nem ér, figyelmen kívül marad, ha pedig ezt az összeget eléri, vagy meghaladja, teljes 250.000 koronával vétetik számításba. Kétszázötvennél több üzletrészt azonban egy tag sem köteles átvenni. A 10. §. 2. és 4. pontja alá eső intézetekre,, valamint a 10. § 5. pontja alá eső pénztárakra nézve a pénzügyminiszter, a 10. §. 3. pontja alá eső intézetekre nézve és a valódi tartalékok (7. §. második bek.) összegét illetőleg a 10. §. 1. pontja alá eső intézetekre nézve is az intézet utolsó mérlegében foglalt adatok figyelembevételével a Pénzintézeti Központ igazgatósága állapítja meg, hogy a tag — úgy az átveendő üzletrészek mennyiségének, mint a felülvizsgálatnak szempontjából — mily összeggel veendő tekintetbe. A pénzügyminiszter a 10. §. 2., 4. és 5. pontja alá eső tagokra vonatkozó e tárgyú határozatait módosíthatja. Ha valamely intézet saját tőkéje a Pénzintézeti Központba;való belépése után növekedik, megfelelő számú további üzletrészt, vagy üzletrészeket tartozik átvenni, kivéve azokat a tagokat, amelyek már előzőleg legalább 250 üzletrészt vettek át. Saját tőkéjének a belépés után való csökkenése címén az intézet üzletrészeinek csökkenését nem igényelheti, azonban az az intézet, amely kétszázötvennél több üzletrészt vett át, üzletrészeinek számát kétszázötvenre csökkentheti, ha erre vonatkozó szándékát az 1921. évi június hó 30. napjáig a Pénzintézeti Központhoz beérkező ajánlott levélben közli. 15. §. Az »A« sorozatú üzletrészek névértéke tíz. egyenlő kamatmentes évi részletben fizetendő be, melyeknek elseje a felvételi kérelemmel egyidejűleg, a második a következő óv január hó 1-én, a továbbiak a következő években mindenkor január hó 1-én esedékesek. Az alapítótagok az első részletet az alakuláskor, a többi részletet pedig minden következő év január hó 1-ón tartoznak befizetni. Ha valamely tag saját tőkéjének növekedése folytán új üzletrészeket tartozik átvenni (14. §.. 3. bek.), ezeknek névértékéből haladéktalanul befizetni tartozik annyi évi részletet, amennyi az általa eredetileg átvett üzletrészek névértékéből már lejárt és ezenkívül ezen részleteknek az illető üzletév elejétől a fizetés napjáig járó ötszázalékos kamatját, míg a névérték többi része a tagnak új üzletrészei után ugyanoly részletekben ós időpontokban fizetendő be, mint a régi üzletrészei után. A tagok a még hátralékos üzletrészeket a Pénzintézeti Központ hozzájárulásával egyszerre is befizethetik. Ha a befizetési kötelezettség idejekorán nem teljesíttetik, akkor a Pénzintézeti Központnak — az igazgatóság üzletrészenként és esetenként való választásához képest — joga van az elmulasztott befizetési összeget és ennek törvényes késedelmi kamatait per útján behajtani, avagy a késedelmes üzletrészre vonatkozó jogokat ós a reá eddig teljesített befizetéseket elveszettek-