Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

6 158. szám. Az 1. §. harmadik bekezdésében a bizottság a »vitézségi éremmel« szavak elé az »arany vagy ezüst« szavakat iktatta be és kimondta, hogy a törvényjavaslatban mindenütt beiktatandók a vitézségi éremmel szavak elé az »arany vagy ezüst« szavak. A bizottság ugyanis úgy találta, hogy azokat, akik arany vagy ezüst vitézségi érmet kaptak, különösen is ki kell emelni a kitüntetettek közül, mert ők érdemlik meg elsősorban a kivételes előnyben részesítést a földhöz juttatásnál. Ebben a bekezdésben továbbá a bizottság a hadiözvegyek és hadi árvák elé a »földmíves« szót is beiktatta, arra való tekintettel, hogy a törvényjavaslatnak mindenütt az a célzata, hogy elsősorban a földmíves foglalkozásúakat igyekezzék földhöz juttatni. Ugyanebben a bekezdésben végül az ötödik sorban a »törpebirtokosoknak« szavakat »törpe- ós kisbirtokosoknak« szavakra igazította ki a bizottság, miután a törvényjavaslat nemcsak a törpe-, hanem a kisbirtokosoknak földhöz juttatásáról isgondoskodni kíván. 2. §.' A §. 1. pontjában a második sorban »sem házépítésre alkalmas ingatlanuk nincs-> szavak után beiktatta a bizottság a következő szavakat: »s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak.« Ezt a módosítást a minisztériumnak a házhelyek kijelöléséről 8420/1920. M. E. számú, időközben megjelent rendelete tette szükségessé, hogy a két rendelkezés között teljes összhang legyen. Ugyancsak az 1. pontban a harmadik és negyedik sorban a bizottság az »amennyiben« után »földmívelésre szemesüknél és vagyoni helyzetüknél fogva képesek is és hajlandók is« szavak helyébe a következő szöveget tette: »földmívesek, illetve amennyiben a nem földmíves hadirokkantak földmi velést folytatni hajlandók és képesek is«. A 2. §. 3. pontjában a második és harmadik sorban a »rendszerint még egyszer annyi« stb. szavak helyébe a következő szöveget iktatta; »ha hozzá megfelelő vagyoni erejük ós képességük is van, akkora terület, hogy meglévő földbirtokuk stb.«. A bizottság ugyanis nem akarta mereven kimondani, hogy a törpebirtokosok csak éppen annyi földhöz legyenek juttathatók, mint amekkora földjük már eddig is volt, hanem ennek az inkább csak formalisztikus korlátnak helyébe azt a" jobban indokolható korlátot tette, hogy a törpebirtokos csak akkora területhez legyen juttatható, amekkorához megfelelő vagyoni ereje és képessége van, szóval amennyit jól meg tud mi vélni. Továbbá e ponthoz a bizottság hozzáillesztett még oly értelmű rendelkezést is, mely szerint a földmíves haszonbérlők is juttathatók kis családi birtok területű ingatlanhoz. Az 5. pontban a második sorban az esetleges kétségek eloszlatása végett a bizottság a »hivatásos katonáknak« szavak elé »az ugyanilyen« szókat iktatta be, amivel világosabb kifejezésre jutott, hogy e pont a végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsátott katonákra is vonatkozik. Ugyanebben az 5. pontban az utolsó »terület« szó helyébe a bizottság a »törpe- vagy kisbirtok« szavakat iktatta, amivel egyrészt világosabbá tette a szöveget, másrészt kifejezésre óhajtotta juttatni azt is, hogy az ebben a pontban felsoroltak rendszerint törpe- vagy kisbirtokhoz lesznek juttathatók. A 6. pont második sorában a »más hasonló«- szavak helyébe a bizottság könnyebb érthetőség okából a »volt úrbéres« szavakat iktatta és kimondta

r hogy a javaslatban előforduló ugyanezt a kifejezést mindenütt megfelelően kiigazítja. A 2. §-ba új harmadik és utolsóelőtti bekezdésként a bizottság a következő szöveget fogadta el: »Ez a szabály áll a megváltás útján