Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.
Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában
158. szám. 7 megszerzendő arra az ingatlanra is, mely azért váltható meg, mert élők közötti jogügylettel vagy árverésen az 1914. évi július hó 28-ik napját megelőző 50 év kezdete és a jelen törvény életbelépésének napja közé eső időben, habár csak egy ízben is, gazdát cserélt vagy amely korlátolt forgalmú, de nem község, város, közbirtokosság vagy volt úrbéres közösség birtoka. A 2 - 5. pontokban említetteknek a szükséghez képest házhely is juttatható, de csak akkor, ha házuk vagy házépítésre alkalmas ingatlanuk nincsen s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak.« A bizottság által javasolt ez a pótlás két részből áll. Az első részben az új szöveg lehetővé kívánja tenni azt, hogy a törpe- és kisbirtokosok s általában mindazok, akiknek földhöz juttatását a javaslat célozza, nagyobb, esetleg középbirtokhoz is juthassanak, hogy ez által különösen az arra érdemes kisbirtokosoknak a középbirtokosok soraiba való emelkedése lehetővé tétessék akkor is, ha szabadkézből, árverésen vagy elővásárlás jogán megszerzett ingatlanok nem is állnak kellő nagyságú területtel rendelkezésre, de vannak olyan birtokok, amelyeket azért lehet megváltani, mert a háború alatt vagy azt megelőzően 50 év alatt szereztettek vagy ha korlátolt forgalmú, de nem községi, városi, közbirtokossági vagy volt úrbéres közösségi ingatlant váltottak meg. A módosított szöveg tehát sokkal nagyobb lehetőséget nyújt a törpe- és kisbirtokosoknak nagyobb földterületekkel való ellátására, mint az eredeti szöveg, A bizottság által javasolt pótlás második része pedig lehetővé teszi azt, hogy ne csak a hadirokkantak, hadiözvegyek és felnőtt hadiárvák jussanak házhelyhez, hanem a földmíves munkások, a törpebirtokosok, a földnélküli közszolgálati alkalmazottak és ugyanilyen kisiparosok is, ha erre azért vannak ráutalva, mert se házuk, se házépítésre alkalmas ingatlanuk nincsen s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak. Ezzel a bizottság tetemesen kiterjesztette a házhelyhez juttathatók körét. 3. §. A 3. §-t a bizottság büntetőjogi szempontból szabatosabban szövegezte, továbbá a 8. ponthoz (régi 9. ponthoz) hozzáillesztette még a következő szöveget : »vagy aki házát vagy egyéb ingatlanát bebizonyíthatólag azért idegenítette el a hatóság hozzájárulása nélkül, hogy hatósági úton legyen ingatlanhoz juttatható.« Végül a bizottság a 3. §-hoz új 9. pontként hozzáillesztette a következő szöveget: »aki nem a törvényes eljárás szerint, hanem önkényesen foglal földet.« Mindkét módosítás azért vált szükségessé, hogy az időközben kibocsátott házhelyrendelet és a törvényjavaslat között összhang legyen. Míg az eredeti szövegben az érdemetlenség megállapítására az ingatlan fekvése szerint illetékes járási mezőgazdasági bizottság lett volna hivatva, a bizottság szövegezésében az érdemetlenség kérdésében a lakóhely szerint illetékes járási mezőgazdasági bizottság fog dönteni. II. FEJEZET. Országos Földbirtokrendezö Bíróság. 5. §. A szakasz második sorából az »és ugyanannyi póttagból« szavakat a bizottság törölte, mert a póttagokra vonatkozó rendelkezést külön bekezdés gyanánt vette fel a 6. §-ba.