Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

ftftft XfcXlJÍ. szani, íannak ininősüí. ípar üzésére állandóan berendezett épületeknél az ingat* lannal egyenlő elbánás alá esnek az ipar űzósére rendelt gépek és sze* irel vények. (2) Az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti vagy használati szolgalom — ideértve a lakásjogot is — az illetékkötelezettség szempontjából az ingat­lanokkal egyenlő elbánás alá esik. (3) Ami az előző bekezdések szerint ingatlannak nem minősül, az illeték­kötelezettség szempontjából ingóságnak tekintendő. A pénzértékkel bíró jogok, valamint a követelések rendesen szintén az ingókra megállapított szabályok alá esnek. Az ingatlanokhoz kapcsolt jogok, jogosítványok és kivált­ságok, ha az ingatlannal együtt ruházzák át azokat, — még ha külön szer­ződéseket állítanak is ki róluk — az illeték szempontjából az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá esnek. 3. §. A vagyonátruházási illetékek kiszabásának alapja. (1) A vagyonátruházási illetékeket az átszállott vagy átruházott vagyon értékének a törvényes pénzértékben kiszámított összege után kell kiszabni. (2) Az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeket a törvényes pénzértékre keli átszámítani. Az átszámítási kulcsokat időről-időre a pénz­ügyminiszter állapítja meg és teszi közzé. (3) Az illetékeket 200-zal maradvány nélkül osztható számra kikerekített órtékösszegek után kell kiszabni. A kikerekítésnél a 100-nál kisebb marad­ványösszeg figyelmen kívül marad, az ezen felül lévő összeg pedig teljes 200 K-nak vétetik. Ez a szabály nem alkalmazható, ha az illeték alapjául szolgáló összeg a 200 K-t meg nem haladja. Ilyen esetekben az értékalapot 20 K-ra kell kikerekíteni oly módon, hogy a 10-nél kisebb maradvány figyelmen kívül marad, az ezen felül levő összeget pedig teljes 20 K-nak kell számítani. 4. §. Okirati illetékek. (1) A vagyonátruházási jogügyletekről kiállított okiratok az ebben a törvényben szabályozott vagyonátruházási illetékeken kívül okirati illeték alá is esnek, (2) Az okirati illeték az öröklési és ajándékozási illeték aláeső vagyon­átruházásokról kiállított okiratok első íve után — ideértve a végrendeletet is — 5 K, s az okirat minden további íve után 2 K. Egyéb vagyonátruhá­zásról kiállított okirat minden íve után 2 K okirati illetéket kell leróni. (3) Ivenként 2 K okirati illeték alá esnek az ingatlan-árverésről készült jegyzőkönyvek is. Az első ív illetékét annyiszor kell leróni, ahány vevő szerezte meg az árverésre bocsátott ingatlanokat. . (4) Az okirati illetéket bélyegi egyekkel az okirat kiállításakor kell leróni és az okirat szövegének egy-egy sorával át kell írni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom