Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

XXXIII saá». 888 6. §• A törvény viszonya a magán- és a kereskedelmi jog szabályaihoz. Ennek a törvénynek a magán- és a kereskedelmi jogot érintő rendel« sei csak ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából irányadók. kezesei csak II. CIM. Mentességek, 6. §. Mentességek m öröklési és ajándékozási illetékek alól. Az öröklési és ajándékozási illeték alól mentesek: 1. A király ós a királyné a rájnk szállott ingó örökségek után; úgyszintén a királynak ós a királyi család más tagjának hagyatékából származó ingó hagyaték, amennyiben az a királyi család más tagjára száll át. 2. A magyar szent koronát illető szállományok, nemkülönben az államkincstárra hagyott örökségek, hagyományok és ajándékok. 3. Az olyan közinfcózetekre és közalapokra szállott Örökségek, hagyományok és ajándékok, amely intézetek és alapok esetleges hiányait az államkincstárból kell fedezni. 4. Viszonosság esetében az idegen államok igazolt diplomáciai képviselői és az általuk kizárólag hivatalos célokra alkalmazott hivatalnokok és szolgák, valamint a megnevezettekkel közös háztartásban élő családtagok ingó hagyatéka, amennyiben a megnevezettek nem magyar állampolgárok; végül azoknak a személyeknek ingó hagyatéka, akiknek a nemzetközi jogelvek vagy nemzetközi egyezmények alapján illetékmentességhez van igényük. 5. A hazai tudományos, közoktatási és közjótékonysági célokra rendelt hagyományok, ajándékok ós alapítványok. 6. Azok a hagyatékok, amelyeknek értéke a tartozások levonása nélkül 1.000 Kt meg nem halad, abban az esetben, ha az örökhagyó lemenőire vagy házastársára szállnak. 7. §. Kedvezmények a hősi halált halt katonák hagyatékaira. (i) Azoknak a személyeknek hagyatékára nézve, akik az ország érdekében viselt háborúban i^észtvettek, és haláluk a háborúval okozati Összefüggésben van, az alábbi feltételek mellett kedvezményes elbánásnak van helye. (2) A kedvezmények alkalmazásának helye van, ha: 1. az örökhagyó magyar állampolgár volt, 2. a háborúban esett el, vagy 3. a háborúban szenvedett sebesülés (sérülés) vagy a hadi szolgálat folyamán saját hibáján kívül szerzett betegség köz vetetlen következményei folytán halt meg, végül 4. mint a káborúban eltűnt egyén, holtnak nyilváníttatott. 4§*