Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-156. Törvényjavaslat az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kinával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és - Cseh-Szlovák-országgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről

156. szám. 335 iparunkat és kereskedésünket megbénítja; kultúránk fejlődése elé súlyos akadályokat gördít. Mindamellett az érdemetlenül halálra szánt Magyarország feltámadásába vetett törhetetlen hit, a szebb jövő reménye s az a biztos tudat, hogy maguk a szövetséges és társult hatalmak is rövid időn belül belátják, hogy erős Magyarország Európa békéje érdekében feltétlen szükségesség s így a jelenlegi helyzet nem lehet állandó, az adott viszonyok között mégis amellett szólanak, hogy most, amidőn a szövetséges és társult főhatalmak a békeszerződés megerősítése iránt felszólítást intéztek hozzánk, ennek a felszólításnak a kényszer hatása alatt eleget tegyünk annál is inkább, mert jelenlegi, magunkra hagyatott helyzetünkben ez az egyedül lehetséges első lépés a nemzetközi forgalom felvétele, a normális élet helyreállítása s hazánk újjáépítése felé. Ily körülmények között a m. kir. kormány érett megfontolás után — fájó szívvel bár •— a békeszerződés becikkelyezése iránt tesz előterjesztést, de egyúttal felmentve érzi magát annak a lehetetlen feladatnak teljesítésétől, hogy a ránk kényszerített békeszerződós rendelkezéseit megkísérelje indokolni s így az alábbiakban csupán a becikkelyező törvényjavaslat szakaszaival foglalkozik. A törvényjavaslat 1. §-a — kifejezetten utalva a kényszerhelyzetre, amely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott s amely annak idején am. kir. kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározásánál is döntő súllyal bírt -— a békeszerződést a hozzátartozó térképpel ós a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszerződóst kiegészítő jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a nemzetközi egyezmények törvénybe iktatásánál szokásos módon a magyar állam törvényei közé iktatja. A törvényjavaslat 2. §-a a békeokmányokban foglalt kikötéseknek végrehajtására a minisztériumot hatalmazza fel-, de természetesen azzal az alkotmányszerű korlátozással, hogy amennyiben a végrehajtás során a törvényhozás tárgyaira vonatkozó rendelkezések válnak szükségesekké, e rendelkezéseket előzetesen törvénybe kell iktatni. A "3—6. §-ok a békeszerződésnek és függelékeinek, valamint a békeszerződést kiegészítő jegyzőkönyvnek és nyilatkozatnak francia eredeti szövegét és hivatalos magyar fordítását, ezenfelül a békeszerződós I. ós XIII. részének s e részek függelékeinek angol eredeti szövegét tartalmazzák. A békeszerződés és függelékei, valamint a kiegészítő jegyzőkönyv ós nyilatkozat ugyanis francia, angol és olasz nyelven állíttattak ki, azonban eltérés esetében — a békeszerződés záró rendelkezéseinek első bekezdése, valamint a jegyzőkönyv és nyilatkozat utolsó bekezdése értelmében — a francia szöveg az irányadó, kivéve mégis a békeszerződés I. részét (A Nem« zetek Szövetségének Egyességokmánya) ós XIII. részét (Munka), amelyekre nézve a írancia és az angol szövegek ereje azonos. Ennélfogva a békeszerződést ós függelékeit, valamint a jegyzőkönyvet ós nyilatkozatot a hivatalos magyar fordításon kívül francia eredeti szövegben, a békeszerződés I. ós Xin. részét ós e részek függelékeit pedig ezenkívül angol eredeti szövegben is törvénybe kell iktatni. A 7. §. a békeszerződéshez csatolt térképről állapítja meg, hogy az a törvénynek szerves kiegészítő része. Végül a 8. §. a törvény életbelépésére vonatkozó rendelkezést tartalmazza; e szerint a törvény kihirdetése napján lép ugyan életbe, de a békeszerződés életbelépésének napjától kezdődő hatállyal. A békeszerződés záró-