Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.

Irományszámok - 1920-130. Törvényjavaslat az 1920/21. évi állami költségvetésről

130. szám. 65 4. §. A 2-ik §-ban megállapított s összesen 20.210,748.615 Kt tevő kiadások a 3-ik §-ban megajánlott s összesen . . . . 10.520,555.804 Kt tevő jövedelmeket és bevételeket . '. 9.690,192.811 Kval haladják meg. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy azokat az összegeket, amelyek a 2. §-ban megállapított kiadásokat esetleg meghaladó rendkívüli szükségletek fedezésére szükségesek addig, amig azok törvényhozás utján meg nem állapittatnak, az elkerülhetetlen szükség mérvéig előlegezhesse és azok megszerzése iránt, valamint a 2. §-ban megállapított kiadásokból a' 3. §-ban megajánlott bevételek által nem fedezhető összegeknek megszerzése iránt hitelművelet utján is intézkedhessen. ^ • ' 5. §. •: Hogy az államnak a 3. §-ban elősorolt jövedelmei folyóvá tétethessenek, a törvényekbe iktatott egyenes- és fogyasztási adók, jövedékek, díjak, bélyegek és illetékek, ugy szintén az adóköteles jövedelmek után az 1883 : XL

VI. t.-c. 9. és 10. §-aiban megállapított százalékokban kivetendő általános jövedelmi pótadó, a hadmentességi díj, az út-, híd- és rév vám és az állami vagyon jövedelmei s az állam egyéb bevételei, az eddigi törvényekben eszközölt és a törvényhozás által netalán még teendő módosítások megtartásának kikötése mellett, az 1920/21. évre ezennel megajánltatnak és megszavaztatnak. Miután az egyenes adókkal szedett földtehermentesitési járulék, tekintet nélkül a földtehermentesitési adósság szükségletének nagyságára, az egyenes adókkal egységes szolgáltatást képez s 1892. év óta már a költségvetésben is egyesittetett, az egyenes adók beszedésére vonatkozó felhatalmazás az eddig is követett törvényes gyakorlatnak megfelelőleg úgy a folyó adókra, mint a régibb tartozásokra nézve, az egyenes adókkal egy szolgáltatást képező földtehermentesitési járulékokra is kiterjed. " • ' 6. §. Az előbbi §-ban megszavazott, valamint a 3-ik §-ban előirányzott bevételek csupán a jelen törvényben megajánlott kiadásokra fordíttathatnak és átruházás e kiadásoknak sem fejezetei, sem cimei, sem rovatai között nem engedtetik. Kivételnek csak a rendes kiadások XIV. fejezet, 8. cime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között; a XV. fejezet 6. címének 3—8. rovatai között; a XVI. fejezet 2., 5. és 8. címének egyes rovatai között, valamint ugyanezen fejezet 6. és 10. cime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között; aXVII. fejezet 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 14., 16 , 21., 24., 25., 26,, 28., 31., 33., 34., 36., 37., 38., 39., 41., 42., 43. és 44. címeinél a személyi járandóságok és dologi kiadások között, továbbá ugyanezen fejezet 15. címének 1—3. és 5. rovatai, valamint a 18. és 19. címének 1-—3. rovatai között; a XVIII. fejezet 6. és 11. cime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között; a XIX. f^ezet 3. és 5. cime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között; a rendkívüli kiadások, beruházások IV. fejezet 3. címének 1 — 2. továbbá 3—19. rovatai között van helye. Az egyes költségvetési cimek személyi járandóságok rovatán előirányzott hitelekből a fizetések, lakpénzek és pótlékokra eső összegek és e rovat egyéb szükségleteire, valamint más rovatok szükségleteire számításba vett hitelösszegek közt átruházásnak helye nincs. A 2. §-ban az átmeneti kiadások csoportjában X. fejezet 7. cím 2. rovaton előirányzott hitel felett a pénzügyminister rendelkezik. 7. §• Jóváhagyatik a kormánynak az az intézkedése, amellyel a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak havi drágasági segélyét 1920. évi augusztus hó l-jétől kezdődő hatállyal felemelte, valamint az az intézkedése is, amellyel az állami, állam vasúti és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak, nyugdijasok és özvegyek részére lakáspénzpótlékokat, illetőleg lakbérnyugdijpótlékokat engedélyezett. Nemzetgyűlési Irományok. 1920—1923. V. kötet. 9