Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.

Irományszámok - 1920-135. Törvényjavaslat az 1920. évi népszámlálásról

135. szám. 219 dorlásra vonatkozólag ugy sem lehet pontos adatokat kapni, ezt a kérdést bátran el lehet ejteni. Ezekkel szemben új kérdés az, amely a házasságkötés évére vonatkozik és célja az, hogy a házasságok termékenységire nézve kimerítőbb adatok álljanak rendelkezésünkre. Teljesen új kérdés továbbá az, amely a megszámlált egyénnek a világháború előtt volt foglalkozását kérdezi és amely nemcsak szociális, szempontból rendkívül érdekes és tanulságos eredményekkel biztat, hanem az ország termelőképességében beállott változások okairól is felvilágosításokat adhat. A világháború és az utána következő ellenséges megszállások következtében történt lakóhely-változtatások mértékének és irányainak megáliapíthatása végett szintén vétetett fel egy új kérdés. A világháború következtében özvegyekké és árvákká lettek nagy számára való tekintettel ezekre nézve is tétetett fel Qgy új kérdés. A népesség egészségi állapotának megismerését célozza az a kérdés, mely a tüdőcsucshurut elterjedését tudakolja. Ez a kérdés egyúttal kezdő kísérlete annak, hogy lehetőleg megállapíttassók a tüdő vészben szenvedő betegek száma. Egészen új kérdések azok is, amelyek a világháborúban behívott korosztályok férfiaira és a háborúban résztvett többi volt katonára vonatkoznak. Ezeknek a kérdéseknek célja megállapítani azt, hogy az egyes korosztályok s különböző néprétegek milyen mértékben vettek részt a világháborúban, milyen mórtékben sebesültek meg, váltak rokkanttá, vagy mentek át különböző betegségeken és szenvedtek hadifogságot. Ezeken a teljesen új kérdéseken kívül egyes kérdések kiegészíttettek, így nemcsak a. földbirtokot és bérletet, hanem a föld haszonélvezetét is fogjuk kérdezni. A műveltségre vonatkozó kérdés pedig kiegészíttetett az egyetemek és az egyéb főiskolák végzésére vonatkozó kérdéssel is. A házi gyűjtöívröl elhagyattak azok a rovatok, amelyek az egyes lakásokban összeírt egyéneket aszerint részletezik, hogy mi címen laknak a lakásban. E rovatok-adatainak az eddigi tapasztalatok szerint nem sok gyakorlati értékük volt és elhagyásuk folytán hely jutott a lakószobák és konyhák padlózatára vonatkozó kérdések felvételére, ami közegészségügyi szempontból fog hasznos adatokat szolgáltatni. Szintén a közegészségügyi igazgatás szempontjai indokolják, hogy új kérdés gyanánt felvettük azt, hogy a lakóház és annak lakott részei egészben vagy részben alá vannak e pincézve, továbbá, hogy a házhoz tartozó árnyékszékek zártak-e vagy nyitottak. Egy egészen új táblázat névszerinti felsorolását kívánja a háztartásokhoz tartozó azon férfiaknak, akik a világháborúban és az utána bekövetkezett forradalmi mozgalmakban meghaltak vagy eltűntek, vagy a háborúból kifolyólag még most is hadifogságban vannak. Minthogy a háborúban szenvedett ember veszteségünket sem a katonai hatóságok feljegyzéseiből, sem a halotti anyakönyvekből nem tudjuk pontosan megállapítani, ezen az úton teszünk kísérletet arra, hogy veszteségünk tulajdonképeni nagyságára vonatkozólag bővebb adatokat kapjunk. A községi gyííjtöív, mely minden számlálókerületről s a községi összesítő ív, mely minden községről állítandó ki, a házi gyűjtőív főbb rovatainak összefoglalását tartalmazza. A népszámlálásról szóló törvényjavaslat részletes indokolásául ezek után a következőket van szerencsém megjegyezni: A 2—5. §., továbbá a 7. és 8. §. teljesen egyezik az 1910. évi VIII. 28*