Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.
Irományszámok - 1920-135. Törvényjavaslat az 1920. évi népszámlálásról
220 135. szám. t.-c. megfelelő §-aival, csupán azzal a különbséggel, hogy a Horvát-Szlavónországokra vonatkozó utalások természetszerűleg elmaradtak. Minthogy az 1910. évi VIII. t.-c.-ben megállapított eljárás a tapasztalat szerint teljesen bevált, legegyszerűbb volt a szakaszokat változatlanul átvenni s így azok újabb indokolása sem látszik szükségesnek. A 1. §. csak annyiban különbözik az 1910. évi VIII. t.-c. 1. §-ától, hogy a népszámlálás időpontja nincs pontosan megállapítva, hanem az időpont rendeleti úton való megállapításának joga a kereskedelemügyi miniszternek van fentartva. A népszámlálás időpontját, amely rendes körülmények között mindig az óv utolsó napja szokott lenni, ezúttal azért tartottam nyitva, mert kormányzati érdekből szükséges volna a népszámlálás mielőbbi megtartása, hogy az eredmények a szokott időnél előbb álljanak rendelkezésünkre. Amennyiben tehát a papirbeszerzés és a nyomtatványok előállításának nehézségei lehetővé teszik, a népszámlálást a szokott terminusnál előbb kívánjuk megtartani, ezt az időpontot azonban éppen az említett nehézségekre való tekintettel ma még nem lehet pontosan megállapítani. A Ô. §-ba, amely a népszámlálásból eredő azon költségek fedezéséről szól, amelyek az államot terhelik, a nyomtatványok és anyagárak óriási megnövekedésére való tekintettel az 1910. évi 1,200.000 korona helyett 7,100.000 koronányi összeget kellett beállítani. Meg kell jegyeznem, hogy a népszámlálási költségeket ezúttal nem lehetett olyan reális alapon kiszámítani, mint ahogy az az előző népszámlálások alkalmával történt, amikor úgy a népességnek várható száma, mint a munkadíjak és az anyagárak állandósága, vagy csak kis arányú emelkedése a költségek kiszámítását elég könnyen lehetővé tették. Most azonban nem ismerjük a megszámlálandó népesség számát, különösen, ha területünk nem marad meg a békefeltételekben megjelölt határok között, emellett a papir és nyomtatványok ára rövid, idő alatt is igen nagy változáson mehet keresztül s a feldolgozásnál fizetendő munkadíjakra vonatkozólag sem vagyunk eléggé tájékozva, hogy a mostani viszonyok között milyen nagyságú munkadíjak mellett remélhetjük a népszámlálás feldolgozásának megbízható elvégzését. Ily körülmények között a népszámlálás várható költségeire vonatkozólag csak hozzávetőleges számítást lehet tenni. E számítás szerint a költségek részletei a következők lennének: 1. Nyomtatványok költsége: a) felvételi nyomtatványok 2,300.000 K b) feldolgozási nyomtatványok. . . . 900.000 » 2. Feldolgozási költségek 3,200.000 » 3. Irodai szerek, világítás, fűtés, helyiség stb. 700.000 » Összesen . \ T 7,100.000 K A népszámlálás költségeit a pénztári készletekből kívánom fedeztetni s a szükségletet évenkint a kereskedelemügyi tárca átmeneti kiadásainál elszámolni. A költségek felhasználása több év alatt fog történni. Minthogy azonban az egyes évek szükségletét nem lehet előre pontosan megállapítani, a törvényjavaslatban, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, mellőztem a hitelnek az egyes pénzügyi évekre való felosztását. Budapest, 1920. évi szeptember hó 14-ón. Rubinek Gyula s. k., kereskedelemügyi m. kif. miniszter.
