Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.

Irományszámok - 1920-133. Törvényjavaslat az állami számvitelről szóló 1897:XX. törvénycikk némely rendelkezésének módosításáról és kiegészítéséről

133. szám. 205 delhessék, hogy számvevőségeik által továbbra is vezettessék azokat a könyveket és nyilvántartásokat, amelyek .a közigazgatás céljaira szükségesek. A törvényjavaslat tehát az előzetes és utólagos ellenőrzés alá tartozó ügyekben kívánja a számvevőségeket a pénzügyminiszter fenhatósága alá rendelni avégből, hogy ezekben az ügyekben függetlenségüket az eddiginél hatályosabban lehessen biztosítani. A számvevőségek ugyanis szervezetileg a minisztériumok részét képezvén s annak személyzete összes személyi ügyeire nézve az illető miniszternek lévén alárendelve, ez a függési viszony a számvevőségek előzetes és utólagos ellenőrzésének függetlenségét illuzóriussá tette s a gyakorlatban odavezetett, hogy a számvevőségek függő helyzetük tudatában nem léphettek fel kellő nyomatékkal a túlkiadásokkal és előirányzat nélküli kiadásokkal szemben, amit már azért sem tehettek, mert az 1897. évi XX. t.-c. 98. §-a szerint a költségvetési törvénytől eltérő utal ványren deletek et is »Rendeletre » ellenjegyezni tartoztak. Ezzel meg volt adva a lehetősége annak, hogy a miniszterek és az igazgató hatóságok oly túlkiadásokat és előirányzat nélküli kiadásokat is utalványozhassanak, amelyekhez előzetesen sem a pénzügyminiszter, sem a minisztertanács hozzá nem járult. A tervezett intézkedéssel azonban nem kívánom a különböző minisztériumi számvevőségek és az igazgató hatóságok mellé rendelt számvevőségek különállását megszüntetni avagy azok személyzetét egy létszámba egyesíteni. Az illető számvevőségek személyzete'továbbra is ugyanolyan elbánásban fog részesülni az előmenetel és a javadalmazás szempontjából, mintha az illető minisztérium, üzem, vagy hatóság létszámába tartoznék. Az államháztartás tervszerű vitelét azonban csakis úgy biztosíthatjuk, ha az 1897 : XX t.-c. 20. §-a és a 98. §-ának rendelkezései, amelyek a minisztereknek és a legfőbb állami számvevőszék elnökének utalványozási jogát szabályozzák, akkép változtattatnak meg, hogy ezen szakaszok hatályon kívül helyezésével a miniszterek és a legfőbb állami számvevőszék elnöke jövőben csakis a pénzügyminiszter által a költségvetési hitelből mindenkor rendelkezésre bocsátott hitelrészletek erejéig utalványozhassanak kiadásokat. (6. §.) Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat 7. §-a az 1897 : XX. t.-c. 16. §-a harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés hatályon kívül helyezésével kizárólag a pénzügyminiszternek kívánja fentartani azt a jogot, hogy az országgyűlés, illetve a nemzetgyűlés együtt nem léte esetén a minisztertanács előzetes hozzájárulása alapján a költségvetésileg megszavazott hiteleket meghaladó és előirányzat nélküli kiadásokat utalványozhasson, avagy az ily kiadások utalványozására szükséges fedezetet az illetékes minisztereknek rendelkezésére bocsássa. Ily módon elesik a szüksége annak, hogy az 1897 : XX. t.-c. 98. §-a, mely a »rendeletre« való ellenjegyzés felől intézkedik, továbbra is fentartassék, mert a költségvetési törvény tői eltérő utalványozásoknak a pénzügyminiszter kezében való összpontosítása elegendő garancia arra, hogy ezt a jogát a pénzügyminiszter csakis a legnagyobb szükség ós a jelen törvényjavaslatban jelzett körülmények fenforgása esetén s az abban megkívánt alakiságok betartásával fogja gyakorolni. Ezek előrebocsátása után a törvényjavaslat egyes §-ainak indokolását az alábbiakban adom elő : ^ A törvényjavaslat 1. §-a kimondja, hogy a számvevőségek a pénzügj^-