Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

396 XXII. szám. • I évi XXIX. t.-cikk rendelkezései szerint a jövedelem-adóévet közvetlenül megelőző évben vettetik ki, szintén levonható. Ha a megállapítás még nem jogerős, az elsőfokon kivetett adót kell levonni, annak jogerős megállapítása után pedig a helyesbítést a pénzügyi hatóság hivatalból köteles foganatosítani. 8. §. Az 1909. évi X. t.-cikk Í2. §-ának 7. pontjához harmadik bekezdésül a következő rendelkezés lép : Levonható végül a kegyúri terhek és a kongma-járulókok igazolt összege. Az 1909. évi X. t.-cikk 12. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 8. Magánszolgálatban levőknél a nyugdíjalap járulékok, amennyiben az illetmények jövedelemadó alá esnek, valamint a tényleg fizetett életbiztosítási díjak, amennyiben egy adózónál 200 K-át, illetőleg a közös háztartás keretében együtt adózóknál (3. §.) 400 K-át évenként nem haladnak meg. Az életbiztosítási díjaknak ezen mértékben megengedett levonása —- a közszolgálatban levők kivételével — más egyéneket is megillet. A kir. kormány igazgatása alatt álló közalapítványoknál, valamint az állami üzemeknél alkalmazottak — adózás szempontjából — a közszolgálatban levőkkel egyenlő elbánás alá esnek. Az 1909. évi X. t.-cikk 12. §-ának végére utolsó bekezdésként a következő rendelkezés lép : A 7. és 8. pont alatt felsorolt kiadások levonásának csak akkor van helye, ha az adózó legkésőbb a pónzügyigazgatóság (adófelügyelő) felhívásában kitűzött határidő alatt számszerű vallomást ad, amelyben ezeket a kiadásokat számszerűen felsorolja. 9. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : A saját kezelésben levő mező- és erdőgazdasági üzemekből és az ezekkel kapcsolatos jogokból eredő jövedelmet a saját gazdálkodás folytán valósággal elért tiszta nyereség alkotja. A mezőgazdasági mellékhaszonvételek (állattenyésztés, állathizlalás, tehenészet, vadászat, halászat, méhészet stb.) jövedelmei külön csak akkor vehetők számításba, ha az ilyen mellékhaszonvótelek a földbirtok belterjes gazdasági kihasználásának arányait túlhaladják. A mező- és erdőgazdaság bérbeadásának esetében a bórbeadó nyereségét a haszonbér, a részéről kikötött egyéb haszon, valamint a bérlő által netalán teljesítendő egyéb szolgáltatások értéke alkotja, levonva ezekből a bérbeadót kötelező és a törvény szerint levonható kiadásokat és terheket. A tényleg elért tiszta nyereség alapján kell számítani a haszonbérlő jövedelmét is, melyhez a birtokkal együtt bérbevett lakásnak haszonérteké is hozzászámítandó, ellenben a bérösszeg ós a bérbeadó részére, vagy ennek nevében teljesített bárminő szolgáltatás értéke abból levonandó. Hányadrészes bérlet esetében mindegyik fél jövedelmét a gazdálkodás folytán elért tiszta nyereségnek reá eső része alkotja. Az erdő faállományának eladása esetében az esedékes vételár teljes összegében nyers bevétel, amelyből azonban, ha az eladás nem tőáron történt,