Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

XXII. szám. 397 a 12. §: értelmében a töár mellett való eladás esetében is eszköziendő levonásokon kívül a vételár eléréséhez szükséges letarolási, szállítási és egyéb költségek is levonandó k. Az erdő faállományának eladása esetében a vételárnak teljes összegét kell tekinteni nyers bevételnek azokban az esetekben is, amidőn az egész erdő faállománya adatik cl, vagy pedig nem évenként, hanem a forda-tartam több évére egyszerre történik a vágás. Azokra az erdőkre nézve;, amelyek rendes üzemterv szerint kezeltetnek (1879. évi XXXI. t.-eikk 17. §-a) s amelyekben a . vágás nem évenként, hanem több évről összevonva történik, megengedtetik, hogy amennyiben a vételár, azoknak az éveknek számával osztva, amelyeknek vágása egyesíttetik, egy-egy évre a fél egyéb számbavehető jövedelmével egyesítve kisebb adótétel alá esnék, mintha a vételár teljes összege adatnék a fél egyéb számhavehető jövedelméhez, ez a kisebb adótétel, illetőleg az abból két tizedesig kifejlesztett százalékos adókulcs alkalmaztassék a vételár teljes összegéből és a fél azon évi egyéb jövedelmeiből alakuló egész adóköteles jövedelemre. 10. §. Az 1909. évi X„ t.-cikk 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A házbéradó alá .eső épületeknél az adóévet megelőző évben bóradó alá vont nyers haszonérték az adóalap, leütve ebből a házadótörvóny szerint figyelembe vett laküresedés tartamára eső részt. Ha az épület egészben, vagy részben házosztályadó alá tartozik, vagy általános házbéradó alá nem tartozó helyeken az évnek csak egy részében volt bérbeadva, a nyers haszonértek a helyi, vagy környékbeli viszonyokhoz és a tényleges használathoz képest becsülendő meg. Ez a haszonérték azonban nem lehet kisebb annál az összegnél, mely után 9°/o-os kulcs mellett az 1909. évi VI. t.-cikk 24. §-a szerint kiszámított házosztályadó összegével egyenlő házbéradó járna. Elmarad a jövedelem külön megbecsülése mindazoknál az épületeknél ós épületrészeknél, melyeknek haszonérteké az erdő és mezőgazdasági, bányavagy iparüzem (üzlet) jövedelmében már bennfoglaltátik és ennek folytán ezek a házadó alá sem tartoznak. . ii, f. Az 1909. évi X. t.-cikk 18. § a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az ipar, kereskedelem és egyéb, a keresetadó III. osztályába tartozó haszonhajtó foglalkozásoknak, valamint a bányaművelésnek és a hozzátartozó iparágaknak jövedelmét egyedül és kizárólag a jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján kell megállapítani. Az összes haszonbérleteknél a bérlő tiszta jövedelmét ép úgy kell kiszámítani, mintha a bérlő tulajdonos volna. A nyereséghez értelemszerűen hozzáadandó, illetőleg abból levonandó tételekre nézve a 16. §. negyedik bekezdésében foglaltak irányadók. A jelen szakaszban említett foglalkozásokból eredő jövedelmek megállapításánál, egyéb, adatok hiányában az 1909. évi IX. t.-cikknek és az 1912. évi LIII. t.-cikk negyedik fejezetének vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.