Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.
Irományszámok - 1920-106. Indívány illetőleg törvényjavaslat Karafiáth Jenő nemzetgyűlési képviselőnek a testnevelésről
106. szám. 363 b) A testgyakorlatok népszerűsítését és intenziv felkarolását hkolai mérkölegjobban előmozdítja és az ifjúság kedvét leginkább fokozza a külön- zések és ünneböző mérkőzésekben és ünnepélyekben való részvétel. Ezek mint P^'yek. nevelő eszközök is elengedhetetlenül szükségesek. c) A kisebb kirándulások az iskolai évben, vándorlások a nagy Kirándulások, szünidőben nemcsak a testnevelést szolgálják, hanem az értelmi neve- vándorlások, lést is (földrajz, terepismeretek, természettudományok, népszokások); cserkésze * síoa cserkészet pedig jó előkészítője az életnek és a honvédői hivatásnak. d) Az iskolai sportkörök és cserkészcsapatok létesítése az ifjúság Iskolai sporttestgyakorlati mozgalmainak szervezéséhez szükséges; hasznosak ezek körök, cserkész az ifjúság fegyelmezése és szociális érzésének fejlesztése szempont- csa P at , ok > sá * or " jából is. A sátorélet a szabadban való élet nagy előnyeire és áldásaira tanítja meg az ifjúságot. e) Aki testét harmonikusan és észszerűen akarja nevelni, ismernie Elméleti ismeis kell annak minden részét, életszerveinek, feladatát és működését. retekEgészségtani ismeretek nélkül öntudatos, túlzásoktól mentes testhevelés el sem képzelhető. f) Az iskolaorvosi intézmény fontossága annyira közismert, hogy annak indokolása szinte felesleges. A szakértő és gondos orvosi felügyelet biztosíthatja igazán az iskola céltudatos tevékenységét, az időszakonként megismételt testmérések pedig a testi fejlődés, esetleg visszaesés eredményeinek megállapítását. g) Orvosi vizsgálatok igazolják, hogy tanulóink nagy százaléka (különösen a városokban és főleg az alsóbb fokú iskolákban) szenved oly testi hibában, (pl. különböző gerincelgörbülésekben az angolkór következtében) és egyéb testi gyengeségben, amelyek mellett a rendes testgyakorlatokban nem vehet részt. Az ilyenek még jobban reá szorulnak a testápolásra és gyógyító mozgásokra, mint az egészségesek. Nemzeti érdek, hogy ezekből a gyenge tanulókból munkaképes honpolgárok váljanak, miért is testi foglalkoztatásukra fokozott szakértelem és gond fordítandó, 4. §-hoz. A testnevelés eredményes tanítása követeli, hogy a testgyakor- iskolai testgya latokra legalább heti négy óra és egy játékdélután fordíttassék. Ez korlatok heti minimális szükséglet, amelynek más országokban (Svédország, Dánia, óraszáma. Norvégia, Anglia, Németország, Franciaország, Egyesült-Államok, Japán) rég eleget tettek, sőt legtöbb helyen ezt az adagolást a mindennapi testgyakorlás elrendelésével már túlhaladják. Az értelmi nevelés egyre fokozódó követelményeinek csak erős testi szervezet képes eleget tenni, és erre nem tehetünk másként szert, mint ha az értelmi és testi nevelés között egyensúlyt teremtünk. Különösen áll ez a középiskolákra nézve, ahol eddig heti 30 kötelező óraszámban csak két tornaóra szerepelt. A legtöbb középiskolában a 32.813/1899. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet által behozott kötelező játékdélutánokat nem hajtották végre. Az iskolai testnevelés terén gyçrs és gyökeres változás az esetben Tantervek átvárható, ha a felsorolt követelményeknek megfelelően az összes iskolai dolgozása. tantervek revizió alá vétetnek és ezután természetes egyensúly áll be az értelmi és testi nevelés, között, vagyis, ha az orvosi és pedagógiai szempontok lehetőleg kielégítést nyernek. 46*
