Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-85. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről

85. szám. 11 2. A hagyományok után járó illetékért az, aki a hagyományt kifizetni vagy kiszolgáltatni tartozik. Joga van azonban ennek a kiszolgáltatandó hagyományra eső illetéket visszatartani, hacsak őt az illeték fizetésére az Örökhagyó nem kötelezte. 3. Az ajándékozási és ezzel kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási ille­tékért az ajándékozó, ha az ajándékozott dolgot az illeték lefizetése előtt a megajándékozottnak átadta, vagy ha a pénzügyi hatóság által az illeték­kiszabás céljából kívánt felvilágosításokat és bizonyítékokat be nem szol­gáltatta. 4. A megajándékozott azért az illetékért, amelyet az ajándékozó által az ajándékozás alkalmával rárótt kötelezettség alapján harmadik személy részére teljesített és szintén ajándékozási illeték alá eső szolgáltatás után a harmadik személy terhére róttak ki ; a kezességre kötelezettnek azonban joga van ilyenkor a szolgáltatások teljesítésekor ezt az illetéket levonni, hacsak az ajándékozó őt az illeték fizetésére is nem kötelezte. 5. Amennyiben az illetéket bólyegjegyekkel kellett volna leróni: a) az, aki az illetékért kezes volna, ha azt kiszabás útján, készpénzben kellene fizetni ; b) aki a külföldön kiállított okiratot a belföldön a maga nevében vagy mint meghatalmazott hivatalosan használta; c) akinek a kezében a külföldön kiállított okirat akkor volt, amikor az illetékkötelezettség a b) pont alatt említett esettől eltekintve beállott; d) az az ügyvéd, akinek közbenjöttével az okiratot kiállították, ameny­nyiben közbenjárása magából az okiratból megállapítható; e) aki nem ügyvéd és akár jogosultan, akár jogosulatlanul az okiratot elkészíti vagy annak kiállításánál — bár csak szellemi munkával is — köz­reműködik. 6. Aki az illeték megrövidítésében tettes vagy részes volt, habár bün­tetés alá nem vonható is, azért az illetékért, amellyel az államkincstárt megrövidítették vagy megrövidíteni akarták. 7. Aki az őt terhelő bejelentést (44. §.) elmulasztotta vagy nem kellő időben teljesítette, annak a vagyonátruházásnak illetékéért, amelyre a be­jelentési kötelezettség vonatkozott. 8. Aki a nála őrzésben álló tárgyak kiadása vagy az örökösökkel szemben fennálló és a haláleset folytán teljesítendő tartozásainak kifizetése alkalmával a 65. §-ban foglalt szabályokat meg nem tartotta, az ezekre a vagyontár­gyakra eső illetékekért, de csak akkor, ha a tárgyak kiszolgáltatása alkal­mával az örökhagyó haláláról tudomással birt vagy arról kellő gondossággal tudnia kellett s a kiszolgáltatást nem a bíróság meghagyására teljesítette. (2) A kezes részére a fizetési meghagyást rendszerint l csak akkor kell kiadni, ha az első sorban kötelezettektől az illetéket behajtani nem lehet, vagy ha ezeknek a fizetési meghagyást három éven belül kézbesíteni nem tudnák, végül ha ezek külföldön laknak s az illetéket három éven belül be nem fizették. 23. §. Dologi kezesség. (1) A vagyonátruházási illeték az átruházott tárgyakat az illetéknek ezekre eső részösszegei erejéig törvényes zálogjoggal terheli. Az ingó dolgok s*

Next

/
Oldalképek
Tartalom