Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-85. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről

128 85. szám. közelebbi rokonoknál a legmagasabb kulcs 25°/o, az oldalrokonoknál pedig 45°/o és az idegeneknél 80°/o. Ezek a- számok azonban ne vezessenek félre senkit. A valóságban talán soha sem kerül a sor alkalmazásukra, mert olyan nagy örökrészek az eddigi statisztikai adatok szerint még nem fordultak elő. Az első és második csoportba sorozottak terhére legfeljebb 8—10°/o, a harmadik és negyedik csoportban 22—30°/o, s az idegeneknél 30—40°/

0 lesz a — mindenesetre szintén ritkán alkalmazott legmagasabb kulcs. A táblázatokat azonban erre való tekintet nélkül teljesen ki kellett dolgozni. Megemlítjük itt, hogy a javaslat szerkesztésekor ismét megfontolás alá vettük,, vájjon ne térjünk-e át mi is az angol rendszerre, amely az öröklési illetéken kívül még külön hagyatéki illetéket is szed, amelynek alapja a hagyaték teljes összege, tekintet nélkül arra, hogy kik az örökösök. Azonban újból arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ez a rendszer nem felel meg annak a helyes adóztatási elvnek, hogy a. teherviselő képesség arányában kell adóztatni. Ha például valaki 10.000 K-t kap, annak a teherviselőképessége semmivel sem nagyobb akkor, ha ezt a 10.000 K-t egy 10,000.000 K-ás hagyatékból kapta, mintha az egész hagyaték Tsupán ebből a 10.000 K-ból állott. Nem lehet tehát jogosan több illetéket követelni az egyik esetben, mint a másikban. Már pedig a hagyatéki illeték behozatala esetén a 10,000.000 K-ás hagyatékból származó csekély hagyaték három-négyszer annyi illetékterhet volna kénytelen viselni, mintha csupán a 10.000 K volna a hagyaték. Ennek az egyenlőtlenségnek feltüntetésére néhány ^példát hozunk fel az osztrák ós német birodalmi öröklési adótörvények alkalmazásával: Az osztrák törvény szerint, ha az örökhagyó tiszta vagyona 2,000.000 K volt, ez után 4°/o hagyatéki illetéket, vagyis 80.000 K-t kell fizetni. Ha most már az örökösök 5 gyermek egyenlő arányban, mindegyik tartozik fizetni 16.000 K-t, s azonkívül 400.000 K után 8°/o-kal 12.000K-t, összesen 28.000 K-t vagyis örökrészének 7°/o-át. Ha pedig ugyanebben a vagyonban csak két gyermek osztozik, egyre-egyre csupán 7°/o illeték esik, tehát a fokozatosság ebben a kétségkívül tág keretben egyáltalában nem érvényesülhet. Ha ellenben az örökhagyónak összes vagyona 400.000 K, s ezt egy gyermeke örökli, ez csupán 2°/o hagyatéki és 3°/o öröklési illetéket, összesen tehát 5°/o-ot fizet, noha teherviselőképessége semmivel sem csekélyebb, mint azé, aki a nagyobb vagyonból csupán 400.000 K-t örökölt. A német törvény szerint pedig a helyzet így alakul : a) hagyatéki illeték: az első 200.000 M után l°/o további 300.000 » » 2°/o » 500.000 » » 3°/o » 1,000.000 » » 4°/o 2,000.000 M után b) az Öröklési adó, ha a vagyont öt 2.000 M 6.000 » 15.000 » 40.000 » . 63.000 M, testvér egyenlő arányban örökli : az első 20.000 M után 4°/o . . , , 800 M további 30.000 » » 5°/o . . • •. 1.500 » » 50.000 » » 6% . . , . . 3.000 » » 50.000 » » 8°/o . . , , , 4.000 » » 50.000 » » 10% . . t 5.000 » » 100.000 » » 12°/o . . , 12.000 » » 100.000 » » 15°/o . . . 15.000 » 400.000 M után . . . . 41.300 M,