Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-62. Törvényjavaslat a fényűzési forgalmi adóról

62. szám. 25 helyesebbnek látszik a szükséges intézkedések megtételére a pónzügyminis­tert hatalmazni fel. A 16. §-ho0. Az adó elsőfokú megállapítását a benyújtott adóvallomások felülvizs­gálata ós az ennek során szükségesnek mutatkozó tárgyalások lefolytatása előzi meg. Amennyiben az adóvallomás kíséretében befizetett adóösszeg az elsőfokú adómegállapítással egyenlő, a hatóságok munkaterhének csökken­tése végett felesleges az adózók külön értesítése, mert a befizetés alkalmával kiállított nyugta elegendő bizonyíték az adófizetési kötelezettség teljesítésé­ről. Éppen ezért az elsőfokú végzés kikézbesítését a javaslat csak azokban az esetekben kontemplálja, ha az adó fizetésére kötelezett az adóbevallásban határozottan kifejezte azt a kívánságát, hogy ilyen végzésre igényt tart. Más az eset, »ha az adóvallomás felülvizsgálata arra az eredményre vezetne, hogy az adó a törvényesnél csekélyebb vagy nagyobb összegben fizettetett be. Ilyenkor az adófizetésre kötelezettet az adómegállapítás ered.­menyéről minden esetben értesíteni kell. A 17. §-Uz. A pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) az adó megállapítása tár­gyában hozott végzései, illetőleg fizetési meghagyása ellen közvetlenül a magyar királyi közigazgatási bírósághoz biztosítunk birtokon kívül érvénye­síthető panaszjogot. Közbeneső forum gyanánt ugyan esetleg a közigazga­tási bizottság adóügyi albizottsága szerepelhetne, azonban ennél a speciális adónemnél a jogorvoslati rendszer hármas tagozásától eltekinthetünk, mert a felebbezésre kerülendő esetek legtöbbjében a jogvita pusztán a körül fog forogni, hogy valamely szállítás adóköteles volt-e vagy sem? Itt döntő súllyal a szakértők véleményei fognak szerepelni, már pedig ezeknek mérle­gelésére a közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága már szervezeti össze­tételénél fogva is kevésbé alkalmas, mint a közigazgatási bíróság. Azt az esetleges aggályt, hogy az ily módon szabályozott jogorvoslati rendszer a közigazgatási bíróságot túl fogja terhelni, nem tartom alaposnak, mert az esetek legtöbbje már az elsőfokon tisztázást fog nyerni és így panaszra csak a legritkább esetben fog sor kerülni. A 18. és 19. §-hos. Az államkincstár érdekeinek kellő megóvása végett az adó fizetésére kötelezetteket az egyes vállalatok benső természetéhez igazodó feljegyzések vezetésére kell kötelezni és a pénzügyi hatóság részére módot kell nyújtani, hogy ezeket a feljegyzéseket, nemkülönben a vállalkozók telepeit megfelelően ellenőrizhessék. Minthogy azonban az idevágó rendelkezések mellett is fel­merülhet annak a szüksége, hogy a vállalkozókon vagy alkalmazottjain kívül másokat, leggyakrabban majd azokat, akik a fényűzési tárgyakat megvásá­rolták, ki kell hallgatni, szükségesnek látszik, az adatszolgáltatási kötele­zettséget mindenkire kiterjeszteni. Nehogy azonban az ilyen irányú. rendel­kezés a hatóságok túlkapásai következtében egyesek szükségtelen zaklatásához vezessen, a törvényjavaslat kötelezi a hatóságokat, hogy ilyen esetekben mindenkor kifejezetten jelöljék meg azt a jogügyletet, amelyre vonatkozólag az adatszolgáltatást kívánják. Nemzetgyűlési Irományok. 1920—1923. II. kötet. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom