Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-62. Törvényjavaslat a fényűzési forgalmi adóról

24 62. szám. árverés esetében sem a végrehajtatót, sem a végrehajtást szenvedettet nem lehet az adófizetésre kötelezni; itt egyedül az árverési vevő terhére kell a kötelezettséget megállapítani. A 12. §-hoz. A fényűzési tárgyaknak ki- és beviteli forgalma minden körülmények között már csak azért is fényűzési adó alá esik, mert a belföldi kereskedelem jelentékeny károsodásával járna, ha a belföldi forgalmat terhelő 10%-os fényűzési forgalmi adó mellett a behozatali forgalom adómentes maradna. Ehhez képest az adófizetési kötelezettséget a külfölddel való forgalomban több vonatkozásban ki kell terjeszteni. így ki kell mondani azt, hogy a fényűzési tárgyak ki- és" bevitelekor az adókötelezettség akkor is fennáll, ha sem az eladó, sem a vevő nem belföldi kereskedő, vagyis ilyenkor a magánfelek között létrejött forgalom is adóköteles. Az ilyen intézkedés annál is inkább indokoltabb, mert ellenkező esetben a külfölddel lebonyolított forgalomban a felek mindenkor arra hivatkozhatnának, hogy a tárgyakat üzleten kívül vásárolták és ezáltal az adó igen könnyű kijátszását tennénk lehetővé, A 13. §-hos. Az adólerovási kötelezettség hatályos eltenőrizhetóse végeit mindazokat, akik fényűzési tárgyak szállításával a kiskereskedelemben foglalkoznak, köteleznünk kell ennek a bejelentésére. Minthogy a vállalkozások sokfélesége mellett minden felmerülhető esetet nem szabályozhatunk előre, felhatalmazást kérek a pénzügy minister számára, hogy az ebben a vonatkozásban szükséges intézkedéseket mindenkor rendelettel hívhassa életre. Az 5. §. 34. pontjában felsorolt vállalkozások tulajdonosait az általános bejelentési kötelezettség alól ki' kell venni, mert ezeknél a fényűzési jelleg megállapítására irányuló eljárás rendszerint hivatalból, a hatóságok kezdeményezésére fog megindulni. Amennyiben pedig ilyen vállalatnak fényűzési jellege egy ízben már jogerősen megállapíthatott, nehogy a hatóságok alaptalan zaklatásoknak tótessenek ki, kimondja, a javaslat, hogy a vállalkozó a minősítési eljárás újra felvételét atz előző eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül csak abban a kivételes esetben kérheti, ha időközben üzletét lényegesen átalakította. A 14. és 15. §-hoz. Az adólerovás tekintetében, legcélszerűbbnek mutatkozik az az eljárás, hogy az adófizetésére kötelezettek köteleztessenek az általuk beszedett adóknak kellően okmány olt adó vallomás kíséretében leendő befizetésére. A befizetés rendszerint negyedévenkint történik és azt előzetes hatósági felszólítás bevárása nélkül kell teljesíteni. A vállalkozások terjedelme ós minősége sok esetben szükségessé fogja tenni az általános rendelkezések esetleges szigorítását vagy enyhítését. Minthogy ezt a kazuisztikát előzetes rendelkezésekkel kimeríteni nem lehet, f