Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.
Irományszámok - 1920-74. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése az 1920. június hó 8-án tartott ülésben Cserti József nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében
74. szám. 157 74. szám. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése az 1920. június hó 8-án tartott ülésben Cserti József nemzetgyűlési képviselő által paiíaszolt mentelmi-jogsérelem tárgyában. Tisztelt Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottság a bejelentett mentelmi-jogsérelmet vizsgálat tárgyává tette és az alul kitett napon megtartott ülésben Cserti József nemzetgyűlési képviselőnek ama kijelentése után, hogy Csuzy tiszthelyettesnek azon ténye által, hogy Lovasberényben 1920. június hó 5-ón nevezett tiszthelyettes azt mondotta neki, hogy a gomblyukában lévő rózsaszínű rózsáfr távolítsa el, továbbá amikor közölte vele a panaszló, hogy ő nemzetgyűlési képviselő, erre Csuzy tiszthelyettes azt felelte, hogy nagyobb urakkal is elbántak már, mint tígy nemzetgyűlési képviselő, -^ sem egyénileg, sem képviselői minőségében magát megfélemlítve nem érezte, azért a mentelmi bizottság ezen esetből kifolyólag a mentelmi jog megsértését fennforogni nem látja. Ama tényben pedig, hogy Lovasberényben 1920. június 6 án egy olyan ember, aki Ostenburg közvetlen környezetében van, Cserti József nemzetgyűlési képviselőnek egy közös barátjuk révén azt az üzenetet küldte, hogy ha Cserti József nemzetgyűlési képviselő nem akar Somogyi sorsára jutni, akkor hagyja el Budapestet, — a bizottság a mentelmi jog megsértésének súlyos esetét látja fennforogni. Mivel azonban Cserti József nemzetgyűlési képviselő az üzenetet közvetítő egyén nevét csak abban az esetben hajlandó a bízott- ságnak megnevezni, hogyha a bizottság az illető személybiztonságára vonatkozólag biztosítékot nyújt, ezt pedig tenni a mentelmi bizottságnak módjában nem áll, így az illető tanuként nem hallgatható ki, miért is a bizottságnak nincs módjában ez irányban a bizonyítási eljárást lefolytatni. Már pedig a fenti bizonyíték beszerzésé nélkül a panaszolt sértő és fenyegető üzenet valőban megtörténte beigazoltnak nem vehető, azért a bizottság ezt az esetet elbírálás tárgyává nem teheti. Budapest, 1920. évi június hó 9-én. Mikovínyi Jenő s. k., a mentelmi bizottság előadója. Ereky Károly s. k., a mentelmi bizottság elnöke.
