Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.
Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
?L szám. Í21 A 22. §-hoz. Miután a jövedelemadót elsőfokon nem az adókivető bizottság, hanem a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) fogja kivetni, az alaptörvénynek mindama szakaszaiban, amelyek az adókivető bizottság eljárását szabályozzák, az adókivető bizottság helyébe a pónzügyigazgatóságot (adófelügyelőt) kell megjelölni. A 23. §-hoz. Az 1912. évi LM. t.-cikk 21. §-ában foglalt rendelkezéseket veszi át változatlanul. A 24. §-hoz. Mint már az indokolás bevezető részében említettem, a pénzügyigaz * gatóság (adó felügyelő) elsőfokú ki vetését a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezem azzal a rendelkezéssel, hogy az adókiszámítási javaslatokat előzetesen mindenki megtekintheti s észrevételeit nemcsak a saját, hanem bármelyik más adózó adójára nézve megteheti. Nehogy pedig a pénzügyi közegek annak a vádnak legyenek kitéve, hogy az adó alapját nem munkálták ki kellően ós ilyen esetben, vagy akkor, ha a pénzügyi hatóságnak nem jutottak kellő adatok birtokába, az adózónak nem érdeke fellebbezni, a kincstár érdekének megvédése céljából szükségesnek tartom, hogy a meg nem fellebbezett elsőfokú határozatok és az észrevételek mind az adófelszólamlási bizottság elé terjesztessenek, amelynek, ha az adó mór vét kevésnek találja, jogában áll az adókötelesnek előzetes beidézése mellett az adót felemelni. Fontos újítás az is, hogy ezentúl az adóköteles fél a fellebbezésében foglalt állításait köteles lesz bizonyítani. Ezzel a fellebbezési fórum sok fölösleges munkától fog megszabadulni.. A 25—29. §-hoz. A jövedelemadót második fokon — az alaptörvény eredeti szándékának megfelelően — ezentúl a felszólamlási bizottság fogja megállapítani. Az el-, járását szabályozó rendelkezések megfelelnek az alaptörvény '(1909. évi X. t.-cikk) rendelkezéseinek és az 1916. évi XXVI. t.-cikk 11. §-ában foglaltaknak, kiegészítve azokkal az alaki rendelkezésekkel, amelyek eddig az adókivető bizottságokra vonatkozó és most végleg hatálytalanított szakaszokban vannak felvéve. Újítás azonban az a rendelkezés, amely a pénzügyministernek diszkrecionális jogot biztosít arra, hogy az adófelszólamlási bizottsági tagokat mandátumuk lejárta előtt felmenthesse. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a bizottsági tagok működésük folyamán hivatásuk magaslatán álljanak, kicsinyes pártérdekektől és részrehajlástól menten tisztán a közérdeket szolgálják. Ugyanezt célozza az az intézkedés is, hogy a bizottságnak ügyvéd tagjai saját bizottságuk előtt feleket nem képviselhetnek. Hozzáteszem, hogy ezzel a rendkívüli eszközzel csak valóban megtorlást Nemzetgyűlési Irományok. 1920—1923., II. kötet 16
