Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről
Ôâ il. szám. hoz) való hozzájárulási arány, az 1918. évig érvényben volt (Magyarországra különben addig is aránytalanul terhes) 36'4°/o-os és 63C°/o-os kvótakulcsok megváltoztatásával az 1918. évvel kezdődő új ciklusra*) olyképen állapíttatott meg, hogy Magyarország hozzájárulása az új időszakban fokozatosan 34'4°/o-ra szálljon le, Ausztria hozzájárulása pedig 65 # 6°/o-ra emelkedjék, A Magyarország és Ausztria között a háború alatt kötött új gazdasági kiegyezési szerződést és kvótamegállapítást azóta halomra döntötték a bekövetkezett esemén} T ek. És ezek az események voltak azután azok, amelyek Magyarország helyzetét az elviselhetetlenségig súlyosbbították. Ez események után, az elmúlt időre visszatekintve, most már megállapítható, hogy a fentebb felsorolt körülmények léuyegileg csak azt eredményezték, hogy az állam nagymérvű eladósodásával szemben az egyesek pénzgazdagsága nem emelkedett a megfelelő arányban. Jövőbeli teljesítőképességünket illetőleg azonban az említett körülmények a szintén háborút viselt más államokkal szemben még nem juttattak volna inferioriasabb helyzetbe. Figyelembe veendő ugyanis, hogy a háború molochja számára való kisebb ipari termelésünk anyagoknak megmaradását jelentette, s hogy továbbá a belső fogyasztásnak a korlátozásával — ba szenvedések árán is, — de ellensúlyozni birtuk azt a körülményt, hogy produkciónk a háború folyamán a mezőgazdaságban sem érte el azt a fokot, amely fokon a béke évei* ben volt. Közgazdasági helyzetünk háború alatti alakulásának a fentiekben való ismertetése után feleslegesnek látszik bővebben kiterjeszkedni a háború alatti . 'állampénzügyi gazdálkodás részletes ismertetésére. Mert háborúban, amidőn az állam kényszerűségből ós a kockán forgó magasabb szempontok érdekében túlteszi magát a pénzrendszerre vonatkozó törvényes határozmányokon és hiteligényeinek fedezésére a pénzeszközök mesterséges szaporításához nyúl : a pénzügyi kérdés tulajdonképen háttérbe szorul é3 a teljesítőképesség a gazdasági javak készletének ós termelésük lehetőségének, valamint az e célra igénybevehető munkaerőnek a kérdésévé válik, s ezért a magyar pénzügyi kormányzat már kezdettől fogva arra helyezte a fősúlyt, hogy a hadvezetőséget az emberanyag kímélésére, a behívások lehető korlátozására s az anyagokkal való szigorú takarékosságra szorítsa. Az 1918. évi Az októberi forradalmat követő izgalmas idők nem voltak alkalmasak októberi arra, hogy pontos felvételek készíttessenek amaz események okozta vesztekihatásai, ségekrol és károkról, amelyek közt a forradalom lejátszódott. Azóta pedig újabb és súlyosabb károsodások érték a nemzetet úgy, hogy ama régibb károkat ma már különválasztva felbecsülni alig lehet. Képet adhat azonban a károsodás mérvéről már annak a felemlítése, hogy a front felbomlása és a csapatok hazaözönlése alkalmával majdnem az egész hadianyag elveszett. Az 1918. év októberében megvolt közös hadfelszei elési anyag leltári állagának és értékének megállapítása iránt a tárgyalások folyamatban vannak. Ez időszerint azonban még pontos adatok ez anyag értékelésére nézve egyáltalán nem állanak rendelkezésre. Azt hisszük mégis, hogy nem mondunk túl nagy számot, ha a szóbanforgó anyag, értékét 15—20 milliárd K-ra tesszük. Megjegyzendő különben, hogy az így becsült anyagnak egy jelentékeny része a frontokhoz közelebb eső új nemzeti államok birtokába jutott. Ami azonban Magyarországot illeti, úgy tény az, hogy csapataink legnagyobb részben fel*) Az az arány, amely szerint a két állam a közös ügyek vitelének költségeiben résztvett, kölcsönös megegyezés útján rendszerint 10 évről 10 évre szokott volt megállapíttatni Magyarország és Ausztria között; az 1918. évtől kezdve azonban 20 évre lett volna megállapítandó.
