Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-4. A nemzetgyűlés közjogi bizottságának jelentése "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről" benyújtott, a nemzetgyűlés irományaiban 2. számmal jelzett törvényjavaslatról

4. szám. 29 vonatkozólag is; hogy az állami főhatalom gyakorlásának módjáról is rendelkezhetik. A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselője, a törvényhozói hatalmat is gyakorolja és ezen a jogon foglaltatnak a törvényjavaslatban az alkotmányosság helyreállítására irányuló rendelkezések. A közjogi bizottság a benyújtott törvényjavaslatnak rendelkezéseit az alább felsorolt módosításokkal elfogadta. A közjogi bizottság a tőrvény javaslat szövegén részletekben a következő változtatásokat tette: A törvényjavaslat bevezetésében e helyett a kitétel helyett: »a királyi hatalom gyakorlása szünetel« a következő szöveget állapította meg : »a királyi hatalom nem gyakorolta tik«. A bizottság e szövegmódosítással ki akarta zárni a »szünetel« szónak olyan értelmezését, mintha azzal a törvényhozás a királyi hatalom gyakorlásában beállott fennakadást bizonyos tekintetben már jogilag minősíteni kívánta volna; éppen azért a tényleges helyzetet minden jogi minősítés .nélkül kifejező »nem gyakoroltatik« kitételt megfelelőbbnek találta. A törvényjavaslat bevezető részének harmadik bekezdésében az utolsó sort kihagyta; minthogy a nemzetgyűlés hatáskörének olyan megszorítása, mintha csak az államhatalom alkotmányos gyakorlásáról való ideiglenes gondoskodás lenne a feladata, indokolatlan lenne s éppen nem felelne meg a nemzetgyűlés céljának és rendeltetésének. A törvényjavaslat 2. §-ában a második sorban ezt a szót: »jogosult« kihagyta és a harmadik sorban e szó után : »módját« e szavakat iktatta be : »is jogosult«. E módosítást azért fogadta el a bizottság, mert az államhatalom gyakorlása további módjának rendezése, amint már a bevezetésnél is megállapította a bizottság, csak egyik, bár legfontosabb feladata lesz a nemzetgyűlésnek. A 3. §. negyedik bekezdésének utolsó sorában e szó helyett : »az államügyészség« e szót tette : »a vádhatóság« ; mert az »államügyészség« elnevezés nem törvényes megjelölése a királyi' ügyészségeknek, hanem a népköztársaság idejében rendelettel megállapított terminológia, mely tekintettel a javaslat 9. §-ának rendelkezéseire, ezentúl nem lesz fenntartható. A bizottság annak világosabb kifejezésére, hogy itt a bűnvád képviseletére hivatott ügyészségről van szó, az említett kifejezés helyett ezt a szót »vádhatóság« találta megfelelőbbnek. A javaslat 12. §-ában a bizottság nem találta eléggé szabatosan meghatározottnak azt az időpontot, ameddig a kormányzó tisztét gyakorolni jogosítva lesz ; azért is e szó után: »rendezi« a következő szöveget iktatta közbe: »ós ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi«. Ezzel kifejezést nyer az, hogy mihelyt az államfői hatalom gyakorlásának módja véglegesen rendezve lesz és ez alapon az államfő tisztének gyakorlását tényleg átveszi, a kormányzó tiszte és működése önmagától meg fog szűnni. Ugyanebben a szakaszban az első sorban a szabatosság kedvéért e szó helyett: »gyakorlását« ezt a kitételt fogadta el a bizottság: »gyakorlásának mikéntjét«. A 13. §. második bekezdésében a negyedik mondatban a bizottság kihagyta ezt a szót: »megválasztása«, mert ez bizonyos tekintetben már állásfoglalást jelentene az államfő személyére vonatkozólag felmerült azon kér-