Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-4. A nemzetgyűlés közjogi bizottságának jelentése "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről" benyújtott, a nemzetgyűlés irományaiban 2. számmal jelzett törvényjavaslatról
28 4. szám. 4. szám. A nemzetgyűlés közjogi bizottságának jelentése „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről" benyújtott, a nemzetgyűlés irományaiban 2. számmal jelzett törvényjavaslatról. Tisztelt Nemzetgyűlés! A miniszterelnök által benyújtott, az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szólö törvényjavaslatot a nemzetgyűlés közjogi bizottsága 1920. február 24-én letárgyalta. A közjogi bizottság jelentése megtételekor is megrögzíteni kívánja, hogy a törvényjavaslat a legitimitás és legalitás kérdését nem érinti, hanem csupán ama tények megállapítására szorítkozik, melyeknél fogva az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált. A törvényjavaslat megállapítja, hogy a királyi hatalom 1918. november 13. napja óta nem gyakoroltatik, hogy Magyarországnak és Társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott feloszthatatlan és elválaszthatatlan együttbirtoklása megszűnt, hogy az 1910. évi június hó 21-ik napjára összehívott országgyűlés nem működik. Eme tényekből az alkotmányjogi következtetések levonása a nemzetgyűlésnek a béke utáni időre van fenntartva, e kérdések eldöntése későbbi törvényalkotásnak lesz feladata. Ezúttal a nemzetgyűlés a javaslatban csupán az alkotmány helyreállítása érdekében a legelső és legsürgősebb teendőről: az ideiglenes államfői hatalom gyakorlásának rendezéséről intézkedik. A törvényjavaslat a királyi hatalomban foglalt jogok gyakorlását — a javaslatban foglalt korlátozásokkal — a nemzetgyűlés által választandó kormányzóra ruházza. A kormányzói tiszt gyakorlását a törvényjavaslat nem köti meghatározott időhöz. A kormányzói hatalom akkor szűnik meg, midőn a nemzetgyűlés az államfői hatalom gyakorlását végleg rendezi és az államfő a tisztét tényleg átveszi. A nemzetgyűlés törvényalkotó jogából folyik azonban, hogy a szükséghez képest újabb törvényes rendelkezést is tehessen. A törvényjavaslat nem szorítkozhatott egyedül a kormányzói hatalom jogkörének megállapítására, hanem az alkotmány helyreállítása érdekében szükséges volt, hogy kimondja és megállapítsa a maga hatáskörét, arra