Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-2. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről
2. szám. 19 vények tárgyuknál fogva ezt a kört többnyire meghaladják, különösen azok, melyek az alkotmány intézményeit módosítják vagy a rendeleti jogalkotás körében meg nem állapítható bűncselekményeket és ugyanilyen büntetéseket állapítanak meg, az érintett rendelkezés e néptörvények érvényét ós hatálybanmaradását fogja elsősorban kizárni. Önként érthetőleg a jogrend és a jogbiztonság érdeke elsősorban azt követeli, hogy hatályban maradjanak azok a jogerős bírói ítéletek és egyezségek, amelyek a felek magánjogi viszonyait rendezték. Viszont revízió alá vétessenek azok a büntető ítéletek, amelyek érvénytelen nép tör vények alapján keletkeztek. A kormány feladata lesz, hogy ebben az irányban esetleg szükséges intézkedéseket a törvényjavaslatban tervezett felhatalmazás alapján megtegye. Más szempont a]á esnek a proletárdiktatúra vagyis a tanácsköztársaság szerveinek rendelkezései. Minthogy ez az alakulat nemcsak alkotmányellenes forradalmi úton, hanem egyenesen alkotmányunk teljes megsemmisítésére irányuló célzattal és a jogfolytonosság elvének nyilt megtagadásával jött létre, rendelkezéseit semmi vonatkozásban sem lehet érvényesség hatásával felruházni s nevezetesen nem lehet azokat, habár csak ideiglenesen is, hatályban tartani. A kormánynak e részben feladata csak arra szorítkozhatik, hogy rendelettel megtegyen minden szükséges intézkedést arra, hogy a proletárdiktatúra rendelkezései által teremtett tényleges állapotok lebonyolíttassanak és a jogrend ezekkel szemben minél teljesebben helyreállíttassék, amint ebben az irányban a szükséges rendelkezéseket a kormány már eddig is jórószben megtette. A kormány természetesen törekedni fog, hogy amennyiben az említett rendelkezések tárgyában a törvényhozás további rendelkezésére van szükség, evégből mielőbb megfelelő törvényjavaslatokat terjesszen a, nemzetgyűlés elé. Ebben az irányban a törvényjavaslat utasítást ad a minisztériumnak. A 10. §-hoz. Egészen külön s az előbbiekkel éppen ellenkező álláspontot foglal a törvényjavaslat az" 1919. évi augusztus hó 7. napja óta alakult ideiglenes kormányok, nevezetesen a Friedrich István elnöklete alatt és a Huszár Károly elnöklete alatt alakult ideiglenes kormányok kormányzati tényeivel szemben. Ezek a kormányok az előbb említett forradalmi alakulatokkal ellentétben az alkotmányos jogrend és a jogbiztonság helyreállítására irányuló törekvéssel alakultak s ennélfogva tényeik is alkotmányjogi szempontból más megítélésben részesülnek, habár megalakulásuk az alkotmányos főhatalmi szervek működésének megszűnte miatt előállott kényszerhelyzetben az alkotmányosság kritériumainak nem felelhetett meg. Minthogy e kormányok kormányzati működésének célzata kifejezetten itt is az alkotmányos élet helyreállítására irányult, a törvényjavaslat e kormányok rendelkezéseinek érvényességét kifejezetten elismeri még azon részeiben is, amelyek a kormány rendeletalkotó jogkörét meghaladva, — a körülmények kényszerítő hatása alatt — törvényes felhatalmazás nélkül a fennálló törvényektől eltértek. Itt is azonban a kormány önként érthetőleg köteles lesz minél előbb megfelelő törvényjavaslatokat terjeszteni a nemzetgyűlés elé azon rendelkezések pótlására, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó tárgyakra vonatkoznak. A javaslat éppen ezért ebben az irányban is utasítást ad a minisztériumnak. 3*
