Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-2. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről
18 2. szám. Épp oly kevéssé lehet elismerni a forradalmi úton alakult különböző helyi és központi, úgynevezett nemzeti tanácsok rendelkezéseinek és határozatainak érvényességét, melyek az 1918. évi október hó 31. napján kitört forradalmi mozgalom alatt sokhelyt a törvényes hatóságok mellőzésével rendelkeztek, e hatóságok ügykörébe avatkozva nekik utasításokat adtak vagy másként intézkedtek. Egy nemzeti tanácsnak nevezett alakulat 1918. évi november hó 16. napján pedig Budapesten az Országházban egybegyűlt tömeggel egy néphatározatot fogadtatott el, mely az úgynevezett népköztársasági államformát proklamálva, alkotmányos intézményeinket gyökerében megtámadó rendelkezéseket állapított meg. E rendelkezések érvénytelenségének folyományaképen törölni kell az országos törvénytárból is az oda beiktatott néphatározatot és azokat a népköztársaság kormányának nevezett szerv által alkotott rendelkezéseket, amelyeket a törvénytárba néptörvények néven iktattak be. A nemzet alkotmányos elveire és a törvényről alkotott fogalmára csak zavaró hatással lenne az, ha ezek az országos törvénytárban törvényerejű rendelkezésekként bent hagyatnának. Mindamellett, jóllehet e rendelkezéseknek érvénytelenné nyilvánítását elvi szempontból az alkotmányos felfogás helyreállítása érdekében szükségesnek tartja is a javaslat, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a szempontot sem, hogy e rendelkezések e forradalmi alakulásoknak tényleges uralma alatt tényleg érvényesültek s ennek következtében azok alapján a jogviszonyokban bizonyos változások mentek végbe s olyan tényleges állapotok állottak elő, amelyeket egészen mellőzni s reájuk a szóbanlevő rendelkezések érvénytelenségéből folyó jogi következményeket alkalmazni a jogrend és a jogbiztonság megrendítése nélkül nem lehetséges. E szempontból azonban különbséget kell tenni egyfelől az úgynevezett népköztársaság szerveinek rendelkezései,, másfelől az úgynevezett tanácsköztársaság rendelkezései között. Az úgynevezett népköztársaság és szervei, bár nem alkotmányos úton jöttek létre, kifejezetten még sem indultak ki a jogfolytonosság elvének megtagadásából, sőt mind a kormány elnevezésében, mind részben intézkedéseik tartalmában is a fennálló jogrend alapján ós a fennálló törvények keretében maradtak. Ennélfogva avégből, hogy ezeknek a rendelkezéseknek érvénytelenné nyilvánítása a jogviszonyokban zavart és bizonytalanságot ne kelthessen, a törvényjavaslat módot kíván nyújtani arra, hogy a kormány e rendelkezéseket az alkotmány keretében saját felelősségére ideiglenesen hatályban tarthassa vagy új rendelkezésekkel pótolhassa s addig is, amíg a kormány az e részben nyert felhatalmazásával élve a megfelelő intézkedéseket megteheti, a törvényjavaslat gondoskodik arról is, hogy ezek a rendelkezések bizonyos feltételek mellett,, nevezetesen amennyiben tartalmuknál fogva az alkotmánnyal, a fennálló törvényekkel és törvényerejű szokásjoggal nem ellenkeznek vagy törvényes felhatalmazás körében, p. o. a minisztériumnak a háború esetére adott kivételes hatalma alapján keletkeztek és eddig még megszüntetve nem lettek, ideiglenesen a minisztérium külön rendelkezése nélkül magának a törvénynek rendelkezése alapján alkalmazásban maradjanak. Ez a rendelkezés önként órthetőlég nemcsak a kormányrendeletekre, hanem az ú. n. néptörvényekre is vonatkozik, amely utóbbiak habár mint néptörvények töröltetnek is a törvénytárból, mint rendeletek az érintett feltételek korlátjai között hatályban maradhatnak, amennyiben a kormánynak rendeletkibocsátó jogkörét meg nem haladják, llinthogy azonban e nóptör-
