Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-34. Törvényjavaslat a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről

234 34. szám. az 1918. évi október hó 31.-étől 1919. évi március hó 21.-éig terjedő időben nein az illető szakra nézve rendszeresített legkisebb állásra neveztek ki vagy alkalmaztak, alkalmazásukban még kivételesen se legyenek meghagyhatok. Ezt a korlátozást szükségessé teszi egyrészt az, hogy az ilyen, előzetes közszolgálat nélkül mindjárt magasabb állásra kinevezéttnek vagy alkalmazottnak járandóságai nagyobb mértékben terhelik az államkincstárt, másrészt pedig az, hogy az ilyen kinevezések, illetőleg alkalmazások által a régebben szolgáló alkalmazottak érzékeny sérelmet szenvedtek. Az államkincstár érdekeinek megóvása szempontjából még azt is kimondandónak tartom, hogy az alkalmazásban való ilyen kivételes meghagyások tekintetében a döntésnek legkésőbb 1920. évi május hó végéig meg kell történnie. A 4. §-hoz. t A közszolgálati alkalmazottak között vannak egyesek, akik a közelmúltban hazafiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítottak, akiknek ez a magatartása azonban nem esett olyan súlyos megítélés alá, hogy az illetőt emiatt a közszolgálatból az érvényben álló törvények és szabályok alapján elbocsátani lehetett volna. Minthogy az ilyen alkalmazottaknak a közszolgálatban való megtartása semmiesetre sem kívánatos, szükségesnek tartom, hogy a m. kir. ministerium felhatalmaztassék arra, hogy az ilyen közszolgálati alkalmazottakat a tényleges szolgálat kötelékéből eltávolíthassa. Méltányosnak ós indokoltnak tartom azonban, hogy a tényleges szolgálat kötelékéből e felhatalmazás alapján eltávolítandó alkalmazottak a már megszerzett ellátási igényüktől ne fosztassanak meg. Az erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a törvényjavaslatnak 4. §-a. Az 5. §-hoz. Az 5. §-ban foglaltakra nézve megjegyzem, hogy az 1912 : LXV. törvénycikk 37. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azt a korlátozást, hogy a nyugdíj a tisztviselőknél évi 16.000 koronánál több nem lehet, a volt Károlyiféle kormánynak 1918. évi december hó 22.-én 6.495/M. E. szám alatt kiadott s a jelen törvényjavaslat 1. §-a szerint továbbra is hatályban maradó rendelete ugyan már hatályon kívül helyezte, azonban egy 1919. évi március hó 8.-án hozott minister tanácsi határozat viszont kimondotta, hogy a nyugdíj a tisztviselőknél évi 24.000 koronánál több nem lehet. Ma tehát az' a helyzet, hogy a tisztviselő évi 24.000 koronánál több nyugdíjat nem kaphat. Minthogy a mai súlyos megélhetési viszonyok között nem lenne indokolt a nyugdíj legmagasabb összege tekintetében bármilyen korlátozást fenntartani, szükségesnek tartom, hogy az ebben a tekintetben fennálló korlátozások megszüntettessenek. A korlátozásnak ezt a megszüntetését kitérj esztendőnek vélem a múltban már megállapított és jelenleg még élvezett nyugdíjakra is, azonban csak 1920. évi május hó l.-jétől kezdődő hatállyal, ami azt jelenti, hogy a már megállapított s a korlátozás megszüntetése folytán felemelendő nyugdíjak csak 1920. évi május hó l.-jétől kezdve emelhetők fel.