Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-34. Törvényjavaslat a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről

232 S4. szám. hatályban állott keretekbe visszaszorítani. Tény ugyanis, hogy a megélhetési viszonyok 1918 óta lényegesen rosszabbodtak s így a járandóságok emelésének szükségszerűségét lehetetlen el nem ismerni. Ezzel szemben azonban kétség­telen, hogy a járandóságok terén ezidőszerint fennálló rendkívüli bonyolult helyzetet állandósítani semmiesetre sem lenne kívánatos ós arra kell töreked­nünk, hogy a közszolgálati alkalmazottak, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járandóságai lehetőleg egységes irányelvek szerint, egyforma kere­tekben állapíttassanak meg. Ezeknek az irányelveknek és kereteknek meg­állapítása a békeszerződés megkötése előtt az állam gazdasági helyzetének bizonytalansága miatt nem eszközölhető, miért is e tekintetben a szükséges intézkedések most még nem tehetők meg. A 2. §-hoz. Az 1918. évi októberi forradalom óta bekövetkezett események rendkívüli mértékben befolyásolták a közszolgálati alkalmazottaknak létszámviszonyait is. Nehogy a közszolgálat körében indokolatlanul sok egyén alkalmaztassák és pedig olyan minőségben, amely az államnak helyzetével össze nem egyez­tethető, feltétlenül szükséges mielőbb megállapítani a közszolgálati alkalma­zottaknak azt a létszámát, amelyre feltétlenül szükség van. Kétségtelen, hogy már csak a közigazgatás tervezett egyszerűsítése folytán is, de meg a háború alatt rendkívül megszaporodott munkamennyiség csökkenése folytán is, jövőben nem lesz annyi alkalmazottra szükség, mint amennyi ezidő szerint van. Meg kell tehát állapítani azokat a módozatokat, amelyekkel a közszol­gálati alkalmazottaknak jelenlegi és" jövőben szükséges létszáma közötti eltérések kiegyenlíthetők lesznek. Az erre vonatkozó felhatalmazás adatnék meg a 2. §. első bekezdésével. A létszámnak ezzel a megállapításával szoros kapcsolatban van az is, hogy szigorú revizió alá vétessenek az 1918. évi októberi forradalom kitörése, vagyis az 1918. évi október hó 31.-e óta történt összes kinevezések, cím vagy cím és jelleg adományozások vagy alkalmazások. A jelzett időponttól történt új kinevezések tekintetében a jelen javaslat 3. §-a rendelkezik, míg a 2. §. első bekezdésében csak utalás történik arra, hogy a lótszámmeg­állapításról készítendő törvényben kell gondoskodni azokról a módozatokról is, amelyek szerint minden, a jelzett időponttól kezdve történt nem új kinevezés, tehát az 1919. év elején eszközölt nagyobb arányú státusrendezós­ből folyó valamennyi kinevezés, valamint minden egyéb előléptetósszámba­menő kinevezés, továbbá cím vagy cím és jelleg adományozás is felülvizs­gálandó lesz, még akkor is, ha a kinevezés, vagy a cím vagy a cím é3 jelleg adományozás az 1920. évi március hó 14.-e után történt. Az említett külön törvénnyel megállapítandó létszámrendezóssel szoro­san összefügg mindennemű kinevezés és bármilyen hivatali állás címének vagy címének ós jellegének adományozása, miért is ilyeneknek adományo­zását, valamint a kinevezéseket is egyelőre feltótlenül mellőzni kell, nehogy a szükséges revizió megnehezíttessék. Az ide vonatkozó intézkedés a 2. §. második, harmadik és negyedik bekezdéseiben terveztetik. Természetes, hogy amikor a közszolgálati alkalmazottak létszámának csökkentéséről kell tárgyalni, ugyanakkor nem lehet megengedni, hogy a közszolgálat körében új alkalmazottak bármilyen minőségben felvétessenek. Ezt a célt kívánja szolgálni a törvényjavaslat 2. §-ának ötödik bekezdése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom