Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-27. A pénzügyi bizottság jelentése a magyar királyi kormánynak "az államháztartásnak 1920. évi február, március és április hónapjaiban való viteléről" szóló törvényjavaslatról

188 27. szám. a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott közösség megszűnésével kapcsolatos felszámolást illető kérdésekben ideiglenes egyezményeket köthessen. (10. §.) g) A konzuli illetékeknek és azokkal kapcsolatos kérdéseknek a törvényhozás további intézkedéséig rendeleti úton való szabályozásához ugyancsak felhatalmazást kór a kormány. (11. §.) A pénzügyi bizottság egyrészt mérlegelve a bolsevizmus megszűnte óta működött kormányok kivételes helyzetét, másrészt mérlegelve a kért felhatalmazásoknak az ügyek zavartalan vitele szempontjából fennforgó szükségességét, jelen törvényjavaslat 6—11. §-aiban foglaltakat, a nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlja a következő módosításokkal: 1. A 6. §. második bekezdése elmarad, mert a rendeleti úton annak idején szervezett állami gazdasági hivatalt a kir. kormány sem kívánja célszerűségi okokból fenntartani s így az erre vonatkozó rendelet jóváhagyása feleslegessé vált. 2. A törvényjavaslat 9. §. utolsó bekezdését kiegészíteni kívánja azonban a következőkkel: s amelyek kényszerkolcsön alá nem vonhatók. Ezen módosítás a közönség körében szállongó és nyugtalanságot előidőző híresztelésekkel szemben a pénzügyminis ter azon ismételten tett kijelentésót kívánja a törvény erejével is megerősíteni, hogy a jelen törvényjavaslattal államjegyekké nyilvánítani kívánt postatakarékpénztári pénzjegyek kényszerkölcsön alá nem vonhatók. Végül a pénzügyi bizottság 1920. évi április hó 7-ón folytatólag tartott ülésén visszatért a törvényjavaslat 10. §-ára, mely felhatalmazni kívánja a kormányt, hogy a volt császári és királyi hadügyi igazgatással szemben magyar állampolgároknak a hadiszállításokból folyólag igazoltan fennálló követelésekre előlegeket engedélyezhessen, egyúttal jóváhagyását kéri a múltra nézve e tárgyban tett intézkedéseinek. Hosszabb vita után a bizottság e szakasz törlését határozta. III. Csoport. Aűőügyi intézkedések. 1. A vasúti hadiadóról és a szállítási okiratok bélyegilletékének felemeléséről szóló 1917. évi VI. t.-c-nek vasúti hadiadóról rendelkező 1. fejezetét a törvényhozás további rendelkezéséig a 198/1920. M. E. szám alatt kiadott rendeletével már érvényben tartotta. A törvényjavaslat e rendelet jóváhagyását kéri a Nemzetgyűléstől. (12. §.) 2. Az 1909:

XI. t.-c. 20. §-ának utolsó bekezdése módosíttatnék, amely módosítás lényege, hogy a közigazgatási bíróságnál panasszal megtámadott kivetés folytán előírt adót nem kell törölni abban az esetben, amikor a közigazgatási bíróság a panasz folytán nem hoz az ügy érdemében határozatot, hanem az alsófokú hatóságot új határozat hozatalára utasítja. (13. §.) 3. Az országos betegápolási pótadó (1898 : XXI. t.-c.) maximális kivetési kulcsát az eddigi 3°/o helyett 15°/o-ban kívánja megállapítani. (14. §.) 4. Az 1915. évi XV. t.-c. 6. §-a 2-ik bekezdésének módosítása. (A szesz eladási módjára a kincstárnak a szesz eladási árában való részesedésére vonatkozó törvény.)