Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-27. A pénzügyi bizottság jelentése a magyar királyi kormánynak "az államháztartásnak 1920. évi február, március és április hónapjaiban való viteléről" szóló törvényjavaslatról

27. szám. , 189 Minthogy a hivatkozott törvény rendelkezései csupán a. háború befeje­zése után 6 hónapig maradnának érvényben, viszont az államnak e törvény alapján befolyó jövedelmekre továbbra is szüksége lesz, a módosítás célja, hogy a kincstárnak a szesz megadóztatásából a mindenkor elérhető leg­magasabb bevételt biztosítsa. (15. §.) 5. Az átalányozásszerű adózás alá eső gyümölcspálinka adóját, illetve az eddigi átalányozási mérveket, a törvényjavaslat négj^szeresre kívánja fel­emelni. Már az 1917. év október 16-án beterjesztett törvényjavaslat is hasonló adóemelést tervezett. (16. §.) 6. A sajtolt élesztő 5 filléres adóját 1 koronára emeli fel a törvény­javaslat. (17. §.) 7. A cukor adóját 100 kg. tiszta súly után, az emberi élvezetre nem alkalmas szörp kivételével, 200 K-ban, az egyéb cukor adóját 25 K-ban kívánja megállapítani. (18. §.) 8. A söradót az eddigi 1 K 12 f helyett a termelt sörlé minden hekto­literje és a százfokú cukor mérő minden foka után 6 K-ban állapítja meg. (19- §•) 9. Az 1882. évi XVIII. t.-c. alapján fogyasztási adó alá eső ásvány­olaj-termékeken kívül az egyéb ilynemű termékek (benzin) után a pénzûgy­minister felhatalmazást nyerne, hogy az államkincstár részére megfelelő részesedést biztosítson. (20. §.) 10. A bortermelési adót 42 K-ban kívánja megállapítani a törvény­javaslat. (21. §.) 11. A só árát a beszerzési költségben beálló változáshoz képest a pénzûgyminister a jelen törvényjavaslat szerint rendeleti úton állapíthatja meg. (22. §.) 12. A mesterséges édesítőszerek engedélyilletékének megállapított tétele 1 kg. és minden édesítő egység után 12 K-ra emeltetik fel. (23. §.) 13. A vámokat az 1907. évi LUI t.-c. (autonom magyar vámtarifa) XVII. cikke rendelkezéseitől eltéroleg arany hel3 7 ett bizonyos felpónz mellett bankértékben lehet a törvényjavaslat szerint fizetni. A felpénzt a 136/1920. P. M. számú rendelet 500°/o-ban állapította meg. A törvényjavaslat egyúttal felhatalmazza a pénz ügyminist ert, hogy a felpénz mérvét a változott viszonyokhoz képest megváltoztathatja, esetleg oly árú behozatalánál, amely árú közszükségleti cikknek nem tekinthető, a törvény által tulaj donképen előírt valóságos arany vám fizetés összegében állapíthassa meg. (24. §.) 14. Hasonlókép felemelni kívánja a javaslat a fémjelzési illetékeket a törvényjavaslat 25. §-ában egyrészt a fémjelzésre bemutatott fémek neme, másrészt a fizetendő díjak részletes megállapításával. 15. A számos, az adófizető közönséget érzékenyen érintő adóemelés mellett a javaslat egy könnyítést is tartalmaz. A Károlyi-kormány az állam­nak az 1890 : X. ós 1870 : XXX. t.-cikkek alapján Budapest határában a Duna folyamon gyakorolt vámszedési jogát megszüntette. Ez eddig forra­dalmi jellegű intézkedés volt. A törvényjavaslat 26. §-a jelzett vámszedési jogot most alkotmányos úton is megszüntetni kívánja. Végül a törvényjavaslatnak az ásványszénre vonatkozó 27. §-a nem tartozván a szorosabb értelemben vett adóügyi intézkedések sorába, az erre vonatkozó részletes jelentésünket alább fogjuk külön megtenni. A pénzügyi bizottság bár tudatában van annak, hogy a törvényjavaslat­nak a III. csoportba sorolt intézkedései a közönséget igen érzékenyen sújtani

Next

/
Oldalképek
Tartalom