Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-25. Törvényjavaslat a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról

26. szám. 177 Részletes indokolás. Az 1. §-ho#. Az 1. §. értelmében a miniszterek vád alá helyezése felől a nemzetgyűlés a bizottság jelentés© alapján határoz. Megfelel ez annak az eljárásnak, amely a nemzetgyűlés tárgyalási anyagának előkészítése tekintetében általában érvényesül. A felelősségre vonás kérdésének bizottsági előkészítését egyébként különösen is indokolja az a körülmény, hogy a vád alá helyezés elrendelése előtt szükséges lehet a tényállás megfelelő tisztázása végett az 1848 : III. t.-o. 32. §-ában meghatározott valamely cselekmény vagy mulasztás gyanúja alá eső személy bizonyos kormányzati tényeinek, esetleg pénzkezelésének vagy egész miniszteri működésének és kormányzati tevékenységének tüzetesebb felderítése és megvizsgálása, amit semmi esetre sem végezhetne maga a nemzetgyűlés. Az 1. §. 2. bekezdése értelmében a nemzetgyűlés a miniszterek vád alá helyezését határozatképes számban jelenlevő tagjai általános többségének szavazatával rendeli el. Az 1848 : III. törvénycikk 33. §-a ugyanis, amint már fentebb említve volt, kétséget hagyott fenn arra nézve, hogy mit kell a »szavazatok általános többsége« alatt érteni. Az említett rendelkezés értelmében többé nem lesz kétséges, hogy a nemzetgyűlés eme határozatának hozatalához sem lesz az összes szavazatok többsége vagy más minősített többség szükséges. A 2. §-ho0. »A vádpör elé vitelére kiküldött biztosokról« már az'1848 : III. törvénycikk 34. §-a is tesz említést. E- §. világosan kifejezésre juttatja, hogy maga a nemzetgyűlés a vád képviseletére a vád alá helyezett miniszterek számához képest egy vagy több vádlóbiztost választ ós pedig titkos szavazással. A 3. §-hoz. E §. értelmében a nemzetgyűlés a bíróság tagjait is titkos szavazással választja; megfelel ez az 1848:111. t.-c. 34. §-ában foglalt ama rendelkezésnek, amely szerint a bíróság tagjait a felső táblának szintén titkos szavazással kellett választania. A 4. §-hoz. E §. értelmében a nemzetgyűlés a bíróság megalakítása yégett választott 36 tag közül 24 tagot a Kúria és a közigazgatási bíróság elnökei, Nemzetgyűlési irományok. 1920—1923. I. kötet 23