Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-25. Törvényjavaslat a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról

Ít8 26. szám. másodelnökei, tanácselnökei és többi ítélőbírái sorából választ. Célszerűnek látszik ugyanis, hogy mind a Kúria, amelynek bíráit inkább az egész jogrendszer általános ismerete jellemzi, mind a közigazgatási bíróság, amelynek bírái különösen közjogi gyakorlattal rendelkeznek, a bíróság összeállításában * egyaránt képviselve lehessen. A 4. §. 2. bekezdése kimondja, hogy a megválasztottak a bírói tisztet vissza nem utasíthatják ; súlyos betegség vagy más elháríthatatlan akadály esetében azonban az illetőt kérelmére a nemzetgyűlés elnöke a bírói tiszt alól felmentheti, amiről az 5. §. második bekezdése rendelkezik, Az 5. §-ho8.. Minthogy a bíróság megalakítása a nemzetgyűlés --elnökének feladata, neki kell megtennie a megalakítás előkészítése végett szükséges intézkedéseket is, aminők a határnap kitűzése s arra a bíróság tagjainak és a vádbiztosnak meghívása és a vádlott megidézése. Figyelemmel arra, hogy a 7. §. értelmében a bíróság tagjainak kiválasztásánál a vádlottat is visszautasítási jog illeti meg, az 5. §. a bíróság megalakításánál is gondot fordít a védelem megfelelő érvényesülésére. Nevezetesen kimondja, hogy a kitűzött határnapra a vádlott védőjét is magával hozhatja, sőt az elnök kötelességévé teszi azt is, hogy az olyan vádlott részére, aki távollét, ismeretlen tartózkodás vagy bármely más ok miatt nem volt megidézhető, ha védelméről maga nem gondoskodott, az elnök a gyakorló ügyvédek sorából védőt rendel és őt is megidézi. A 6. §-hoz. A 6. §. azt' kívánja biztosítani, hogy a bíróság tagjai csupán olyan egyének lehessenek, akiknek elfogulatlansága ellen alapos aggály nem merül fel. A javaslat általában a megválasztott tagok elfogulatlanságának biztosítását tartja szem előtt s a bűnvádi perrendtartásban is kizáró okként elfogadott közeli rokonságon és vagyoni érdekeltségen kívül nem sorol fel egyéb tüzetesen meghatározott kizárási okokat, amint azt a perrendtartások teszik, mert a miniszterek felelősségre vonása esetében, figyelemmel egyrészt a miniszteri felelősség alkotmányjogi ós politikai vonatkozásainak sokféleségére, másrészt az eljárás különleges természetére, alig lehetne a vonatkozásban kimerítő felsorolást megállapítani. A nemzetgyűlés elnöke a dolog természeténél fogva amúgy is szem előtt fogja tartani különösen a bűnvádi perrendtartásnak ide vonatkozó elveit és viszont az is kétségtelen, hogy az érdekeltségre nem fogja kellő ok gyanánt tekinteni, például a puszta politikai pártállásbeli különbséget, hanem csupán alapos aggály felmerülése esetében fogja azt megállapítani. A 6. §. 3, bekezdése szerint a bíróságot csak akkor lehet megalakítani, ha a bírói tiszt alól felmentettek leszámításával legalább 26 tag van jelen, még pedig legalább 18 az ítélőbírák sorából választottak, legalább 8 az egyéb polgárokból választottak közül. Ellenkező esetben tehát a nemzetgyűlés elnökének a bíróság megalakítására újabb határnapot kell kitűznie, amelyre a távolmaradt tagokat is meg kell hívnia. Abban a kivételes esetben pedig, ha a bírói tiszt alól felmentett tagok (5. §. 3. bekezdése ; 6. § 2. bekezdése)