Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-25. Törvényjavaslat a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról

176 25. szám. polgári perrendtartás alapelveinek figyelembe vételével maga állapítja meg (14 §.). • ­Ugyanis figyelemmel a miniszteri felelősség alkotmányjogi és politikai vonatkozásainak sokféleségére s a felelősség szempontjából irányadó tényállás kiderítésének sokszor különleges módozataira, aligha lehetne az eljárásra nézve minden tekintetben kielégítő általános szabályozást megállapítani, viszont a bűnvádi ós a polgári perrendtartás alapelveire történő utalás és a bíróság összealkotásánál a jogi tudás és a pártatlanság kívánalmainak* érvé­nyesítése mellett megnyugvással lehet az eljárás részleteinek megállapítását magára a bíróságra bízni. Ez alól a javaslat csupán anyában tesz kivételt, amennyiben azt az eljárás különleges természete szükségessé teszi (12., 13. §-ok), vagy, ameny­nyiben a bíróságot bizonyos, az anyagi igazság érvényesülését célzó alap­elvek alkalmazására kívánja kötelezni (14 §.). A büntetés megállapítása tekintetében a javaslat az eddigi jogállapotot tartja fenn (15. §.). Egyúttal intézkedik a javaslat az iránt is, hogy a bíró­ság tehessen még oly intézkedéseket is, amelyek már nem közvetlenül az elkövetett cselekmény megbüntetésére, hanem inkább egyéb állami érdekek védelmére irányulnak. Nevezetesen módot nyújt a javaslat arra, hogy a bíró­ság a vádlottal szemben az államkincstár javára belátása szerint megállapí­tandó kártórítőösszeget szabhasson ki vagy az alkotmány súlyos megsértése esetében az államnak oly vagyoni igényét is megállapíthassa, mint aminőt a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915 : XVIII. törvnycikk a m agyai­büntető törvényekben meghatározott felségsértés vagy hűtlenség bűncselek­ményének esetére ismer. . A javaslat nem kívánta érinteni azt a kérdést, hogy rendelkezéseit a nem alkotmányos úton alakult minisztériumok tagjainak, különösen az úgy­nevezett népköztársaság elnökének és minisztereinek felelősségrevonása eseté­ben is alkalmazni kell-e. Minthogy ugyanis a nemzetgyűlés elhatározásától függ, hogy ezeket a jelen javaslat rendelkezései alapján akarja-e feleiősségre­vonni, vagy pedig felel ősségre vonásukat a rendes bíróságra bízza-e, célsze­rűbbnek látszott, hogy a javaslat e tekintetben ne foglaljon állást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom