Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-12. Törvényjavaslat a bányailletékekről
ÍÍ4 Í2. szárü. A 3. §-ho2. i A zártkutatmányi felügyeleti illeték mérséklését az 1885 : XIV. t.-c. 5. §-a is kifejezetten tiltja; a javaslat tehát e tekintetben nem tartalmaz új rendelkezést. Ellenben a bányamértékilletéknél a mai jogállapot szerint, illetve a hatályában fenntartott 1859. szeptember 30-án kelt cs. kir. p. ü. min. rendelet (R. GK B. 1859. óvf. 181. szám) értelmében a félösszegig terjedhető leszállításnak a leszállítás alapjául szolgáló körülmények változásától feltételezett határozott vagy határozatlan időre oly bánya- ós külmértékekre nézve van helye, melyek a telepek szegénysége vagy szótszórtsága miatt csakis aránylag nagy fejtési költségek mellett tarthatók üzemben. Kívánatosnak és indokoltnak mutatkozik, hogy ezt a minden jelentőség nélküli ós a gyakorlatban is csak igen gyér kivételként érvényesített kedvezményt megszüntessük. Mert eltekintve attól, hogy ezzel az illetékmérsékléssel az érték csekélységénél fogva érezhetői eg úgy sem támogatnók a nehéz viszonyokkal küzdő bányaüzemeket, amelyeknek egyéb kiadásai mellett igen eltörpül az állam bányailletókkövetélése, a kedvezmény megszüntetése mellett szól először is az ország bányaiparának pénzügyi szempontból általánosan elég kedvezőnek mondható helyzete, amely állapotot a félszázad előtti viszonyokkal, melyek között a kedvezmény statuálásának gondolata megfogamzott, nem lehet összehasonlítani. A kedvezmény megszüntetése mellett szól továbbá az az elvi szempont, hogy a modern bányászat, tekintettel.a vele szemben támasztott s folyton növekedő kiadásokkal járó bányarendészeti és szociálpolitikai követeimé^ nyékre, az egész vonalon megfelelő tőkeerős vállalkozást tételez fel; az ily vállalkozás sok egyéb üzemi kiadása mellett a bányailleték csekély terhét nem fogja megérezni, amely bánya vállalat pedig már ezt is megérezné, az a mai viszonyok között nem bir létjogosultsággal, s a bányailleték mérséklésében álló állami kedvezmény nyújtása elvd szempontból csak ott tekinthető indokoltnak, ahol az állami bevételnek e címen jelentkező apadását megfelelő közgazdasági előny megnyugtatólag ellensúlyozza. Végül a kedvezmény megszüntetése mellett szól az a gyakorlati szem* pont is, hogy az illeték mérséklése e téren igen könnyen visszaélésekre, az állami bevétel indokolatlan apasztására vezethet, mert a leszállítás indokainak tárgyilagos elbírálása a legtöbb esetben igen körülményes és sok nehézséggel van egybekötve úgy, hogy a bányailleték mérséklésének kérdésében az egész tiszta és minden tekintetben megnyugtató állásfoglalás az egyes konkrét esetekben alig lehetséges. A4. §-hoz. A bányamértékilletók ezidőszerint negyedévi részletekben ifatík eío éö minden évnegyed első napján esedékes. A javaslat a kezelés egyszerűsítése céljából a félévenkénti előírási és leró vasi rendszerre tér át, illetve a lényege ben visszaállítja a mértékilleték lerovásának eredeti (1866. előtti) rendjét. A második bekezdésben foglalt rendelkezés, mint a dolog természetébői folyó, nem szorul indokolásra; mindazonáltal szükséges ennek a javaslatba való felvétele azért, mert az illetékfizetési kötelezettség kezdete és meg* szünóse tekintetében manapság nincsen egyöntetű gyakorlat.
