Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-12. Törvényjavaslat a bányailletékekről

12. szám. IIB As 5. §-hois. ; Szorosan a mai törvényes gyakorlathoz simul. A 6<, 7. és 8. §-hö2^ A javaslat szerint, de a mai. bányarend értelmében is a felügyeleti ille­ték késedelem nélküli előre való lefizetése a zártkutatmány megerősítésének, illetve érvényessége meghosszabbításának egyik lényeges pozitív kelléke. Ha a fél az esedékes felügyeleti illetéket nyilt határidőben le nem rója, illetve késedelemmel fizeti le, a zártkutatmányi bejelentés visszautasítandó, illetve a fennálló zártkutatmány törlendő. Minthogy az ausztriai ált. bányatörvényben kontemplált, nálunk is ér­vényben levő kizárólagos kutatási rendszer ugyanazon a területen több, egy­mással kollidáló idegen zártkutatmány létezését nem zárja ki, s minthogy ilyenkor csak a jogelsőbbséggel bíró legidősebb zártkutatmány érvényesíthető föltétlenül és teljes jogi tartalommal, ennek megszűnése eseten pedig a kö­vetkező fiatalabb zártkutatmány jut jogelsőbbséghez és válik feltótlenül érvényesíthetővé, ennélfogva a kizárólagos kutatási jogosítványok bánya­hatósági kezelésénél a felügyeleti illeték lefizetésének időpontját az idegen jogok eme szoros kapcsolatánál fogva a zártkutatmány megerősítésére vagy fennállására (meghosszabbítására) nézve lényeges, ügydöntő körülménynek kell tekinteni; vagyis a legszigorúbban kell értelmezni azt a törvényes sza­bályt, hogy aki az esedékes felügyeleti illetéket nyilt határidőben le nem fizeti, annak zártkutatmányi bejelentése visszautasítandó, illetve fennálló zárt­kutatmánya törlendő. Tapasztalás* szerint azonban gyakran fordul elő oly eset, hogy a fel­ügyeleti illeték nem a zártkutatmányi bejelentéssel egyidejűleg, hanem postaforgalmi vagy más okból pár napi késedelemmel érkezik a bányaható­sághoz. Az ily zártkutatmányt a szabályszerű, vagyis a bejelentés beérkezésének napjától számítandó prioritással nem lehet megerősíteni, mert a bejelentéskor még hiányzott a zártkutatmány megerősítésének egyik lényeges pozitív kel­léke: az esedékes felügyeleti illeték lerovása. Nincsen azonban jogi akadálya annak, ami egyébként a dolog termé­szetéből is következik s a méltányosság is mellette szól, hogy az ily zárt­kutatmányi bejelentés az illeték lefizetésének napján kezdődő jogelsőbbséggel kérelemre megerősíthető legyen. Erre az esetre vonatkozik a 6. %. második bekezdése. A 7. és 8. §-ok azokat az eseteket szabályozzák, amelyekben a fél az esedékes felügyeleti illetéket nem a teljes összeggel, hanem hiányosan fizeti be. A jogkövetkezménynek és a követendő eljárás megállapításánál itt a javaslat szorosan az 1885. évi XIV. t.-c, illetve az 1908. évi 116.103. sz. végrehajtási rendelethez alkalmazkodik. A 9. §-hoz. Kapcsolatban van a 3. §-al. Közelebbi magyarázatra vagy indokolásra nem szorul. 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom