Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről

90 11. szám. ezidőszerint hozzávetőleges pontossággal megállapíthatók. — Előrebocsátaudó, hogy a lenti táblázatban feltüntetett bevételi összegek túlnyomó részükben nem jelentenek tényleges állami jövedelmet, hanem átszámításokból származnak. Az egyes intézmények czéljaira szükséges összegek ugyanis a bizományos kezelésben kiadásként ntalványoztattak és az illető tárcánál bevételeztettek. így állott elő a kitüntetett bevételi összegek túlnyomó része. | Tényleges bevétel Tényleges kiadás OJ (koronákban) (koronákban) 1. Tanácsköztársaság elnöksége . . . . 305.000 3,498.000 2. Államadóssági kezelés 1,892.000 31,680.000 3. Kisebb nópbiztosságok (igazságügyi, német, ruszka-krajnai stb.) 13,388.000 74,586.000 4. Külügyi népbiztosság 777.000 19,623.000 6. Belügyi népbiztosság ....... 3,232.000 195,713.000 6. Pénzügyi népbiztosság 240,706.000 189,365.000 7. Szociális termelés nópbiztossága . . . 15,626.000 74,679.000 8. Földmívelósügyi népbiztosság .... 75,669.000 88,407.000 9: Közoktatásügyi népbiztosság .... 2,928.000 230,412.000 10. Munkaügyi és népjóléti népbiztosság . 1,536.000 159,911.000 11. Hadügyi népbiztosság ...... 114,770.000 3.307,372.000 12. Vörös őrség ^ _. 2,817.000 514,162.000 Együtt . . . 473,631.000 4.889,408.000 13. Államvasutak 71,300.000 667,600.000 14.' Posta- ós postatakarókpénztár . . . 28,251.000 100,637.000 15. Állami vasgyárak . . 67,411.000 84,463.000 Együtt . . . 166,962.000 852,700.000 c) 16. Kölcsönbevótel . 6.500,000.000 Költsógvetósszerű kezelés összesen . . 7.140,593.000 5.742,108.000 II. Alapok kezelése . . . . . 37,414.000 28,284.000 III. Bizományos kezelés .... 26,369.000 1.486,826.000 IV. Szállítmányok és ellátmányok 1.886,751.000 1.886,751.000 V. Direktóriumoknak előlege

k. . 1,109.000 62,882.000 Főösszeg (I—V.) . . . 9.092,236.000 9.206,851.000 A kimutatott kezelési eredmények az 1919. évi március 21-től 1919. évi július 31-ig terjedő időről szólnak és csak a tanácsköztársaságnak a gazdálkodására, vagyis azon a területen folytatott állami gazdálkodásra vonatkoznak, amely terület (circa 16 vármegye) a vörös uralom alatt állott. Ez az uralom az emberi rossz tulajdonságokra volt alapítva és azokból merítette erejét. Annak a megítélésénél tehát, hogy ez uralom minő kihatással volt, nemcsak a pénzgazdálkodásnak számokban jelentkező eredményei, hanem a

z erkölcsökben s általában a szellemiek terén való rombolás is egyképen figyelembe veendő. A lakosság túlnyomó része az állam eltartottjává lett. A munkakerülő söpredék jutott uralomra ós olyanok váltak az ország sorsának intézőivé, akiknek normális viszonyok között az állami igazgatás munkájában a leg-