Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről
11. szám. 89 kezett adatok összesen 9.508 vállalatra és intézményre vonatkoznak, amelyek közül 1.214 az állami vállalatok és intézmények száma. • Ezen a fokozatosan kommunizálás alá került különböző vállalatok és intézmények közül a magánvállalatok folyószámláin — a kommunizálás idejében fennállott és együttszámított követeléseknek összege, a kommunizálás idejében fennállott és együttszámított tartozások összegével szembeállítva — kereken 178,470.000 K netto követelést; az állami intézmények és vállalatok folyószámlái pedig a tanácskormány kezelésébe történt átvételükkor kereken 39,000.000 K netto követelést tüntettek fel. Ezzel szemben a tanácskormány bukásának bekövetkezte után, 1919. évi július 31-én az említett magánvállalatok folyószámláin az együttszámított követeléseknek az együttszámított tartozásokkal való szembeállítása kereken 649,472.000 K netto tartozást (827,942,000 K romlás) ; az állami intézmények és vállalatok folyószámláinak együttes mérlege pedig 658,135,000 K netto követelést (619,135.000 K javulás) mutat. Hangsúlyozandó persze, hogy a magánosok számlaeredmónyeinek a fentiek szerinti egybefoglalása tulajdonkópen csak a kommunista gazdálkodási elvek szempoutjából állja meg a helyét. Ami pedig az állami intézmények ós vállalatok fólyószámlaeredményeinek az alakulását illeti, megjegyzendő, hogy a saldonak 619,000.000 K-val való javulása főleg ama körülmény folytán állott elő, hogy a számla lezárásának időpontjában, vagyis 1919. évi július 31-én már be volt fizetve a vörös hadsereg augusztus havi ellátmánya fejében a postatakarókpénztár által augusztus elején kifizetendő összeg. Közszolgáltatások természetével biró bevételek a tanácsköztársaság idejében önként érthetőleg csak igen szórványosan folytak be. A régi törvények uralma megszűnt és igy adóbefizetések úgyszólván csak a tanácsköztársaság uralmának vége félé — az uralom közeli bukása reményében '—- teljesíttettek egyesek által, akik a forgalomba hozott hamispénztől ez utón szabadulni igyekeztek. Némely állami üzem és jövedéki ág kezelésében azonban jelentékenyebb bevételek is mutatkoztak. így az államvasutaknál, amelyeknél a személyszállítás díja igén jelentékenyen emeltetett, kereken mintegy 71,000.000 K, a pénzügyministerium kezelésében pedig főleg a tetemesen megdrágított dohánygyártmányok eladásából kereken mintegy 241,000.000 K folyt be. Megjegyeztetik azonban, hogy az államvasutak említett bevételi eredményével szemben ezen üzem kiadásai kereken mintegy 668,000.000 K-t tettek ki. Jelentékenyebb, összesen kerek 55,000.000 K-t tevő bevétel folyt be a tanácsköztársaság által az állam számára lefoglalt ház- (lakás) bérekből is, amely bevétellel szemben azonban a házak fentartására fordított, valamint a lakásbiztosság, a lakásügyek direktóriuma stb. részére engedélyezett kiadásoknak kereken 19*5 millió koronát tevő összege állott szemben.*) Ami már most a szovjet uralom alatti ama bevételeknek és kiadásoknak az egybefoglalását illeti, amely bevételek és kiadások államiaknak tekintendők, úgy megjegyzendő, hogy a szovjet gazdálkodásról annak különös jellegénél, fogva, tulaj donképen alig megfelelő a normális kezelésnek szánt zárszámadás rovatrendszeréhez alkalmazkodó összefoglalást készíteni. Nagyjából való tájékoztatást azonban ilyen összefoglalás is nyújt, és azért az alábbiakban az állami zárszámadás szokásos terminológiája szerint megjelölve tüntettetnek fel azok az eredmények, amelyek a szóbanforgó kezelésre a központi állampénztárnak és még 99 állami pénztárnak a pénzkezeléséről beszerzett adatok alapján *) A házbér bevétel több mint 9 /JO részben a fővárosban elért bevétel volt. Ugy a fővárosban, mint a vidéki városokban elért bevétel alatta maradt annak az összegnek is, amely az 1918. évi adókivetés alkalmával tiszta házbérjövedelemként felvétetett. Nemzetgyűlési irományok, 1920—195». !» kötet, ' 18 ~
