Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1481. Javaslat a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról szóló és képviselőházi tárgyalás alatt levő 1443. számú törvényjavaslatnak pótjáradék engedélyezése tekintetéből való kiewgészítése iránt
1481. szám. 257 Minthogy az említett egyezményes katonai ellátási törvényjavaslat szerkesztésénél ezeket a követelményeket a két állam viszonyainak külömbözőségénél fogva teljesíteni nem lehetett, a magyar kormány a katonai ellátási törvényjavaslat említett hiányait ós a megnyilvánult követelések jogosultságát felismerve, a magyar állampolgároknak pótjáradékok nyújtása által óhajtja a katonai ellátási illetményeket olyan összegekre kiegészíteni, amelyek az érdekelteknek a katonai szolgálatban szenvedett keresetkópességcsökkenósét, képzettségét és elfoglalt társadalmi állását is figyelembevéve, az állam pénzügyi erejéhez képest, a követelményeknek lehetőleg megfelelnek, mintegy a létminimumot biztosítják. Az említett célt a magyar kormány akként véli legcélravezetőbben elérni, hogy az említett törvényjavaslatba a 159. §. után és a jelenlegi 160. §. kiküszöbölésével egy külön »negyedik részi, iktattatnék be, amely kizárólag magyar állami eszközökből csak magyar állampolgárokról gondoskodnék. Célja, hogy a katonai ellátási törvényjavaslat és a minden oldalról megnyilvánult követelések közötti ürt általában, főleg pedig szociális szellemű rendelkezéseivel áthidalja. Ez a rósz a katonai ellátási törvényjavaslatban lefektetett elveken jelentékeny réseket üt ugyan, mégis szükséges volt, hogy az előfeltételek tekintetében a törvényjavaslatban megállapított katonai ellátási illetményekhez simuljon és annak eddigi rendelkezéseit több tekintetben a saját határozványainál figyelembe vegye. B) Részletes indokolás. A 160. §-ho<i. E §. felsorolja a törvényjavaslat alapján kijáró azokat az ellátási illetményeket, amelyeknek kiegészítése képen pótjáradékokat engedélyeznek. Más, mint az itt felsorolt ellátási illetményekhez, például a sebesülési pótdíjakhoz, ha azokkal egyidejűleg nyugdíjat nem állapítanak meg, pótjáradékot engedélyezni nem lehet, ellenben lehet pótjáradékot engedélyezni úgy az állandó, mint az időleges nyugdíj kiegészítése gyanánt is. A 161. §-hos. Általában ama megnyilvánult követeléseknek felel meg, hogy a háborúban szenvedett súlyosabb károsodás, rászorultság esetén fokozottabb mórtékben kárpótoltassék, amennyiben azoknak, akiknek eddigi polgári hivatásuk gyakorlására való képessége 75°/ 0-nál nagyobb mértékben csökkent, akiknek keresefcképessége tehát oly mértékben szállt le, hogy a katonai ellátási illetmények összegét a létfentartáshoz megkívántató összegre saját erejükből, munkájukkal kiegészíteni már nem képesek, kárpótlást adjunk. Az ilyen rokkant személyeknél ez az új javaslat még továbbmenve, a szociális követelményeknek megfelelően tekintetbe veszi az illető nős állapotát is és megkönnyíti atyai gondozásban levő ellátatlan gyermekeinek ellátását ós nevelését, mert ezek után külön gyermekjáradókot engedélyez. A 162. §-hos. Az eddigi jogállapotnak felel meg az, hogy a katonai ellátást annak a rendfokozatnak megfelelően állapítják meg, amelyet az illető tényleg viselt. Ezen az elven azonban már maga az eredeti törvényjavaslat is rést üt, amennyiben a legénységi nyugdíj összegének megállapításánál rendfokozatokat összevonva, csoportokat képez és így állapítja meg a legénységi nyudíjat egy összegben több rendfokozat számára. Szociális szempontokat vettünk figyelembe mi is akkor, amikor az ezen elven ütött rést még inkább kibővítve, megkülönböztetett elbánásban rószeKépvh. iromány. 1910—1915. LXIV. kötet. 33
