Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1478. Törvényjavaslat az Oroszországgal 1918. évi március hó 3-án kötött békeszerződésnek és az ehhez ugyanakkor aláírt osztrák-magyar orosz kiegészítő szerződésnek becikkelyezéséről

164 1478. szám. A fentemlített esetek egyikében sem részesíthetők azonban az egyik fél honosai a másik fél területem kedvezőtlenebb elbánásban mint bármely más állam honosai. A szerződő felek mindegyikének honosai az ország törvényeinek figyelembe vétele mellett a tulajdonuk eladásából befolyt összegeket és általában javaikat szabadon vihetik ki és ezért mint külföldiek nem fizetnek más vagy magasabb adót, mint aminőt hasonló körülmények közt a belföldiek volnának kötelesek fizetni. Az ország törvényeihez való alkalmazkodás föltétele alatt joguk van a bíróságok előtt felperesi vagy alperesi minőségben megjelenni és e tekintetben ugyanolyan jogokat ós mentességeket élveznek, mint a belföldiek ós épp úgy, mint ezek, minden ügyükben az ország törvényei által elismert bármiféle ügyvédet, ügyvivőt vagy megbízottat vehetnek igénybe. 11. cikk. A szerződő felek egyikének kereskedői, gyárosai ós egyéb iparosai, akik a hazájukbeli hatóságok által kiállított iparigazolvány felmutatásával igazolják, hogy ott jogosítva vannak kereskedést vagy ipart űzni ós hogy ott a törvényesen megállapított illetékeket ós adókat fizetik, jogosítva lesznek arra, hogy személyesen vagy a szolgálatukban álló utazók útján, a másik szerződő fél területein vásároljanak vagy megrendeléseket gyűjtsenek. Avégből, hogy az említett kereskedők, gyárosok ós egyéb iparosok a jelen cikk első bekezdésében említett jogot Oroszországban gyakorolhassák, külön iparigazolvánnyal kell ellátva íenniök, melynek díja nem lesz több, mint 150 rubel az egész évre és 75 rubel az év második felére. Kereskedelmi utazóiknak azonfelül személyi igazolvánnyal kell ellátva Íenniök, amelynek díja nem lesz több, mint 50 rubel az egész évre és 25 rubel az óv második felére. A jelen cikk 2. bekezdésében említett iparigazolványok kiállíthatok magának az illető személynek nevére, aki Oroszországba utazik, amely esetben az illető nem köteles külön személyi iparigazolványt váltani. Az igazolványok kiszolgáltatása és azok díja tekintetében az illető kereskedő, gyáros, iparos vagy kereskedelmi utazó hitvallása szerint semmiféle külömbsóg sem fog tétetni. Az útlevél láttamozásának érvényességi tartama tekintetében, amely Oroszországban hat hónapban állapíttatik meg, szintén nem fog az érdekeltek hitvallása szerint megkülönböztetés tétetni. Az iparigazolványok a szerződő felek által egyetértőleg megállapított minta szerint állíttatnak ki. A szerződő felek kölcsönösen közölni fogják egymással az iparigazolványok kiállítására illetékes hatóságok neveit és azokat az utasításokat ós szabályokat, amelyek az igazolványok birtokosainak foglalkozását szabályozzák. Az iparosok (kereskedelmi utazók), akik iparigazolvánnyal vannak ellátva, csak mustrákat ós mintákat vihetnek magukkal, de árúkat nem. Azok a vámköteles tárgyak, amelyeket az előbb említett iparosok vagy utazók mustrák vagy minták gj^anánt visznek be, kölcsönösen mentesek a beviteli ós a kiviteli vámok alól, föltéve, hogy ezek a tárgyak egy éven belül ismét kivitetnek ós hogy a bevitt ós az ismét kivitt tárgyak azonossága kétségtelen; ebből a szempontból közömbös, hogy a kivitel mely vámhivatalnál történik.