Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1478. Törvényjavaslat az Oroszországgal 1918. évi március hó 3-án kötött békeszerződésnek és az ehhez ugyanakkor aláírt osztrák-magyar orosz kiegészítő szerződésnek becikkelyezéséről

1478. szám. 165 A mustrák ismótki vitelének biztosítására a belépő vámhivatalnál a meg­felelő vámot vagy készpénzben vagy megfelelő biztosíték alakjában letétbe kell helyezni. A megállapított határidő lejárta után a vámösszeg, ha készpénzben tétetett le, a kincstár részére bevételezendő, ha pedig biztosíték által fedez­tetett, a kincstár javára folyóvá teendő, amennyiben megállapítást nem nyer, hogy a mustrák vagy minták az említett határidőn belül ismét kivitettek. Ha a mustrákat vagy mintákat az erre jogosított vámhivatalnál a határidő lejárta előtt kivitel céljából bemutatják, ez a hivatal vizsgálat útján meggyőződik afelől, hogy a bemutatott árúcikkek csakugyan azok-e, ame­lyekre a beviteli engedélyt megadták. Ha ez iránt nem forog fenn semmi két­ség, a vámhivatal igazolja az újrakivitel tényét és a bevitelkor letett vám összegét visszaszolgáltatja, illetőleg intézkedik a biztosítók feloldása iránt. A bizonyítvány vagy az engedólyjegy kiállításáért, valamint a mustrák vagy minták azonosságának bizonyítására szolgáló jegyek alkalmazásáért járó bólyegilleték kivételével, a bevivő felet semmiféle költség sem terheli. Az egyik szerződő fél honosai, akik a másik fél területein kereskedésük űzóse vagy termékeik elárusítása végett vásárokra ós hasonló összejövetelekre mennek, kölcsönösen oly bánásmódban részesülnek, mint a belföldiek ós nem terheltetnek magasabb közszolgáltatásokkal mint a belföldiek. Amennyiben lőfegyvereknek külföldről Oroszországba bevitele nem tilos, az osztrák ós a magyar kereskedelmi utazók ily fegyvermintákat is vihetnek magukkal, de azzal a határozott kikötéssel, hogy alávetik magukat a lőfegy­verekre nézve érvényben levő vagy érvénybe léptetendő általános vagy helyi szabályoknak. 12. cikk. Részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari, vagy pénzügyi társa­ságok, ideértve a biztosító társaságokat is, amelyek a fennálló törvények értelmében a szerződő felek egyikének területein jogérvényesen alakultak és amelyeknek szókhelyük is ott van, törvényesen fennállóknak fognak elismer­tetni a másik szerződő fél területein is és nevezetesen joguk lesz ott is a bíróságok előtt akár felperesi, akár alperesi minőségben perben állani. Egyetértés áll fenn azonban arra nézve, hogy az előbbi rendelkezés nem érinti azt a kérdést, hogy az egyik szerződő fél területein megalakult ily társaságoknak a másik fél területein megengedik-e vagy sem, hogy üzletüket folytassák. Ez a kérdés, úgy mint eddig, az illető országban e tekintetben fennálló vagy a jövőben életbeléptetendő szabályoktól függ. Az említett társaságok azonban a másik szerződő fél területein minden­esetre ugyanazokat a jogokat fogják élvezni, amelyek bármely ország hasonló társaságait megilletik vagy meg fogják illetni. 13. cikk. Avégből, hogy az ipari jogvédelem terén a jogviszonyok a szerződő félek között a nemzetközi forgalomban elismert jogelvekkel összhangba hozas­sanak, a szerződő felek kötelezik magukat, hogy a szabadalom-, minta- és védjegyoltalom, valamint a tisztességtelen verseny ellen kölcsönösen nyújtandó védelem tárgyában 1911. évi június hó 2-án kelt átvizgsált párisi egyez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom