Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1477. Törvényjavaslat a Finnországgal 1918. évi május hó 29-én kötött békeszerződésnek és a kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről
•5 1477. szám. 147 Avégből, hogy minden lehetőség számbavétessék, a szerződés 11. cikke rendelkezik a kereskedelmi hajók tekintetében követendő eljárásról és a különleges viszonyok figyelembe vétele mellett az orosz szerződós idevágó rendelkezéseit követi. Egyebekben a finn jogi és politikai kiegészítő szerződés lényegesebb eltéréseket szemben az orosz kiegészítő szerződésnek idevonatkozó rendelkezéseivel nem tüntet fel. v , III. Gazdasági kiegészítő szerződés. Finnország gazdaságpolitikai és vámügyi téren az Oroszbirodalmon belül bizonyos különállást élvezett, amennyiben saját autonóm vámtarifája volt, ez azonban csak a külföld irányában érvényesült ós nem egyúttal Oroszország irányában is. Oroszország és Finnország között számos vámmentesség mellett igen mérsékelt közbenső vámok nyertek alkalmazást. Finnországhoz való gazdasági viszonyunkat a háború kitöréséig az Oroszországgal 1906. évi február hó 15/2. napján kötött szerződésünk (1908: XXI. t.-c.) szabályozta. E szerződés A. tarifájának azonban Finnország tekintetében gyakorlati jelentősége nem volt, hanem á tőlünk oda bevitelre . kerülő árút a finn autonóm vámtarifának tételei szerint vámolták el, amelyek általában jóval alacsonyabbak az orosz vámtarifa megfelelő tételeinél. Fentebb idézett szerződésünkben az orosz császári kormány kijelentette, hogy mielőtt a finn nagyhercegség vámterületét bekebelezné az Oroszbirodalom vámterületébe, elhatározásáról Ausztria-Magyarországot legalább két évvel előbb értesíteni fogja s egyúttal kijelentette azt is, hogy ez a bekebelezés minden valószínűség szerint csak fokozatosan, elég tág időközökben fog megtörténni. Jelentős lépés történt ez irányban az orosz kormánynak 1914. évi június hó 10-én kelt rendeletében, amellyel a Finnországba külföldről bevitelre kerülő, addig vámmentes búza, rozs, árpa, zab és tatárka s az ezekből készült őrlemények után beviteli vámot állapított meg; a vámterületi bekebelezést azonban Oroszország a háború kitöréséig nem hajtotta végre teljesen. Finnországgal való gazdasági kapcsolatunknak mindeddig különösebb jelentősége nem volt. Saját statisztikánkból a Finnországgal való forgalmat külön ki sem lehet mutatni s az csak a finn statisztikából állapítható meg, amelynek a rendelkezésünkre álló utolsó, 1911. évi adatai szerint Finnország a monarchia két államának szerződéses vámterületéről mindössze 298 ezer finn márka értékű árút vitt be (leginkább kikészített bőröket), kivitele pedig felónk egyáltalán nem volt. Az új helyzet hihetőleg sűrűbb forgalmat fog létesíteni a monarchia két állama és Finnország között, amely utóbbi országnak, ritka népességéhez képest, igen élénk külforgalma van, ami kiviláglik abból, hogy az 1911. évben Finnország bevitele 444-5 millió finn márkát, kivitele pedig ugyanakkor 317-7 millió finn márkát ért el. A jelen gazdasági kiegészítő szerződés megteremti a jövőre nézve Finnországgal a békés kereskedelmi forgalmunk alapjait. A szerződós a kereskedelmi és forgalmi viszonyokat bizonytalan időre, új kereskedelmi ós hajózási szerződés életbelépéséig szabályozza. Tekintve, hogy Ausztriához való gazdasági viszonyunk jelenleg az 1917 : XVII. törvénycikkbe iktatott szerződéssel provizóriumként van rendezve, a magyar kormány a jelen gazdasági kiegészítő 19*
