Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1477. Törvényjavaslat a Finnországgal 1918. évi május hó 29-én kötött békeszerződésnek és a kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

148 1477. szám. szerződés kötése alkalmával is érvényesítette azt az álláspontját, hogy arra az időre, amikor az Ausztriához való viszonyunkat szabályozó szerződés lejár, a többi külföldi állammal kötött kereskedelem-politikai megállapodások tekin­tetében is szabad kezünk legyen. Erre való tekintettel a szerződés kimondja, hogy 1919. évi június hó 30. napjától — tehát az Ausztriával kötött s az 1917 : XVII. törvénycikkbe iktatott szerződésünk végső lejárati határidejét hat hónappal meg*előző időponttól — kezdve a szerződő felek mindegyiké­nek jogában áll a jelen gazdasági kiegészítő szerződést hat hónapi határidőre felmondani. A gazdasági kiegészítő szerződós egyes rendelkezéseit az alábbi észre­vételek világítják meg. Az 1. cikkhez. Ebben a cikkben az az elv jut kifejezésre, hogy jövőre vonatkozólag a gazdasági háborút is befejezettnek kell tekinteni és ehhez képest a szerződő felek nemcsak tartózkodni fognak gazdasági ós pénzügyi téren az ellenséges intézkedésektől, hanem pozitív irányban is minden lehető könnyítést meg­tesznek az átmeneti idők háborús következményeinek leküzdésére. A 2. cikkhez. A 2, cikk a szerződő felek honosainak jogállását szabályozza a belföl­diekkel való egyenjogúsítás elve alapján. Csupán a cikk harmadik ós negye­dik bekezdése tesz ez elv alól kivételt bizonyos tüzetesen meghatározott fog­lalkozási ágakra ós a védelmi övezetre nézve, de az utolsó bekezdés értelmé­ben a szerződő felek .e tekintetben is egymással szemben a legnagyobb ked­vezményezés igényét támaszthatják. A kereskedés ós az ipar tekintetében a 2. cikk a belföldiekkel való egyenlő elbánást köti ki. Ez feltételezi azt, hogy meg fognak változni Finnországban azok az ott ma még érvényes szabályok, amelyek szerint bizonyos társaságoknak vagy vezetőségüknek tagjai csak finn állampolgárok lehetnek. Idevonatkozólag a finn kormány a jelen indo­koláshoz mellékletként csatolt jegyzékének első pontjában kilátásba helyezte, hogy állampolgáraink egyenjogúsítását törvényhozási úton e részben is mielőbb megvalósítsa. A 3. cikkhez. A 3. cikk a kereskedelmi, ipari és pénzügyi társaságok jogosítványait határozza meg újabb nemzetközi gazdasági szerződéseink mintájára és a legnagyobb kedvezmény kölcsönösen biztosításával. . A 4. cikkhez. A 4. cikk a legnagyobb kedvezmény elvét a szerződő felek területeinek földmívelési és ipari termékeire nézve is kimondja, oly tág szövegezésben, hogy az elv kiterjed arra az elbánásra nézve is, amelyben az egyik szerződő fél állami vagy állami ellenőrzés alatt álló egyedárusági igazgatásai a másik fél vevőit vagy szállítóit az ármegállapítás vagy egyéb üzemi kezelés körül részesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom