Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1477. Törvényjavaslat a Finnországgal 1918. évi május hó 29-én kötött békeszerződésnek és a kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

146 1477. szám. A 3. és a 4. cikkhez. A 3. cikk Finnországnak jövendő szerződéses viszonyát szabályozza Finnország újonnan megalapított állami önállásához képest. Míg az orosz kiegészítő szerződós szerint a háború kitörésekor érvényes államszerződések általában újból hatályba lépnek, addig Finnországgal szemben egészen új szerződéses állapot megalkotásáról kellett gondoskodni. A 3. cikk értelmében megkötendő szerződések életbe léptéig a szükséges átmeneti intézkedéseket a 4. cikk tartalmazza. A 4. cikk szerint a konzuli érintkezésre és a konzuli tisztviselők jogkörére nézve különösen hagyatéki, gyámsági és gondnoksági ügyekben, valamint az okiratok hitelesítése tekintetében is, az 1906. évi február hó 15/2. napján kelt osztrák-magyar-orosz kereskedelmi szerződés 22. cikkének i-endelkezéseit kell alkalmazni; polgári ügyekben a kölcsönös jogi védelem és jogsegély tekintetében az 1905. évi július hó 17-én kelt hágai perjogi egyezmény, az ipari jogvédelem tekintetében pedig az 1911. évi június hó 2-án kelt módosított párizsi egyezmény rendelkezései lesznek irányadók. A bűntettesek kölcsönös kiadatására vonatkozó forgalom és a büntető jogsegély a legnagyobb kedvezmény elve alapján fog lebonyolíttatni; a szerzői jog szabályozása végett pedig a szerződő felek egymással mielőbb tárgyalásokba fognak bocsátkozni. Az 5. cikkhez. A magánjogok helyreállítására vonatkozó rendelkezések első sorban abban térnek el az orosz kiegészítő szerződés megfelelő rendelkezéseitől, hogy hiányoznak a kártalanítási szabályok az olyan jogok elvonása tekintetében, amelyek általános törvényes szabályozás értelmében az államra vagy a községekre szállanak át (v. ö. az orosz kiegészítő szerződós 4. cikk 4. pontjának harmadik bekezdését ós 7. pontjának második bekezdését). Ily rendelkezés felvételére azért nem volt szükség, mert Finnország az állam vagy község részére hasonló elvonásokat nem rendelt el. Ezenkívül a finn szerződés rendelkezései némikép kimerítőbbek is az orosz szerződés rendelkezéseinél, mert a váltó- és csekkforgalom részleteivel is foglalkoznak (1. az 5. cikk 2. pontjának hatodik és hetedik bekezdését), úgyszintén mert a találmányok és a védjegyek bejelentéséhez fűződő elsőbbségi kedvezményeket az átmeneti időre önmaguk szabályozzák (1. az 5. cikk 4. pontjának harmadik bekezdését) és nem hagyják e szabályozást külön megállapodásra. Kevésbbé lényeges az az eltérés, amely az 5. cikk 2. pontjának ötödik bekezdésében a fizetési tilalmak által akadályozott fizetésre nézve fennáll, amennyiben teljesítési határidejük 6 hónap helyett 3 hónapban állapíttatott meg, továbbá az 5. cikk 3. pontjának második bekezdésében fennálló eltérés az államadóssági szolgálatra nézve, amelynek újból való felvétele a jelen szerződósben elvként mondatott ki. A többi cikkhez. A visszavándorlókra vonatkozó rendelkezés (az orosz kiegószítő szerződés 9. cikke) a jelen szerződésből kimaradt, mert e kérdésnek Finnországhoz való vonatkozásunkban gyakorlati jelentősége nincsen. >